Ez a hónap teljesen bedarált, meg maga alá temetett, észre sem vettem, hogy ily gyorsan elszállt felettem. Sajnos ezek az úgynevezett időrabló tényezők arra kényszerítenek, hogy most kicsit háttérbe szorítsam a filmeket, legalább két hétig, de azért küzdök a sorsom, az életem ellen, és megpróbálok helytállni, itt is, ott is. Az van, hogy erről nem lehet csak úgy leszokni, mindig kell valami, ami legalább álomba ringat. Azaz könnyű álmot hozzon az éj… Na de a lényegre visszatérve, márciusban elég sok kukás alkotásba futottam bele, random. Voltak azért meglepetések, nagy durranások, és kiváló muzikákban is volt részem, de a sok rossz miatt eljutottam arra a pontra, hogy most már csak a MacGyver-be lelem öröm. Ha lenyomom a torkomon az első évadot, akkor majd ejtek szót róla, de addig is március legjei jöjjenek, enjoy. Tessék…
Kétség nem férhet hozzá. Frost vs Nixon küzdelme abban a két órában elég volt arra, hogy megkapja a hónap legjobbja címét. Van itt áldokus szál, interjú előkészítés, lebonyolítás, beismerő vallomás, és macska egér játék, harc. Kitűnő atmoszféra, kitűnő játékok, s a kor varázsa is megjelent. Máricus-gate.
Náci zombik a síparadicsomban vagy mifene. Szállnak a poénok, meg a végtagok ezerrel. Itt mindenki csak jól járhat. Nagyon hangulatos, jó zenékkel, nem csak egy kellemes meglepetés volt ez nekem, hanem egy nagy durranás, amihez foghatót ebben a szűk, ínséges hónapban nem láttam.
Március meglepetése. Real Time
A legnagyobb szívfájdalmam, hogy erről még nem véstem be ide semmit, egy karaktert se. Remélem valamikor összedobok róla egy kritikát, mert nagyon megérné. Aki esetleg nem hallott róla, annak mondanám, ily bérgyilkos film, amiben már csak pár óra van hátra az áldozat életéből. Irány az autó.
Hú, itt aztán volt nagy tolongás, meg véres küzdelem az első helyért. Csomó jó filmzenei betétet, anyagot hallottam mostanság. Ott volt a Watchmen, Soul Men, Shelter, Step Up 2, de most mégis ez a hosszú című tinis vígjáték zenéje viszi a pálmát. Egyszerűen, minden a szám a helyén van. Gratulálok!
Micsoda csalódás ez. Nagyon nagy. Brendan neve az utóbbi időben garancia a gyenge kaland múvikra. Hova jutottunk, kérem szépen. Felolvasásos, megelevenedős izében láttunk már hasonlót ez évben, de ez még azt is alulmúlta. Semmi izgalom, semmi fantazi. Ezt Önnek nem ajánlom. Szörnyű, mik vannak.
Sajnos márciusban több rosszat, mint jót láttam, így fordulhatott az elő, hogy ezekben a kategóriákban volt ám csak nagy tülekedés. Nem mintha, bárki is annyira vágyott volna erre a díjra. A film még kellett a legelején, de azóta már bánom a belefecölt időmet. Gyermeteg próbálkozás ez a mai világban.
A mélypont, az abszolút zéró kategória. Az ilyen nincs és mégis van tipikus esete. A csaj bejövős szó se róla, kinek nem, ugye? De a film az irtó gáz lett. No hangulat, no para, no vér – semmi más. Felejthető, s kihagyható. Legfeljebb csak Odette kisasszony tudja a hibákat feledtetni, oly lenge öltözékben.