Még valamikor nyár közepén lehetett az, hogy felfigyeltem erre a filmre, aztán valamiért egyszerűen átugrottam, átlendültem felette. Máig sem tudom, hogy akkor miért nem ezt néztem meg. De hát a lényeg, hogy most már ezt is szemügyre vettem, így itt, csak most nektek értékelhetem a látottakat, amelyekről gyors nekifuttában megállapítható, hogy érdemes volt megnézni, de mennyire, szerintem.
A sztori: két főszereplőnk, egy fiú és egy lány. A fiú sehol sem tud boldog lenni, az iskolájában állandóan gúnyt űznek belőle, otthon jóformán tudomást se vesznek róla, és ha ez még nem elég, akkor elveszíti a leggyorsabbak versenyét, amelyen egy lány, az a bizonyos új lány előzi meg, akivel később jó barátságba kerül. Hisz együtt fedezik fel a patakon túli új világot, ahol minden gondjukat, bajukat hátrahagyva ők Terabithia birodalmának uralkodói, és egyben a Sötét Úr meg mi egymás ellenfelei lesznek. S nap-nap után elmennek Terabithia földjére, míg nem…..
Negatívum: majdnem mindennel elégedett az ember, azonban valami mindig bántja a csőrét, jelen esetünkben ez a fantasy rész volt gyenge, jobban mondva, én személy szerint „keveselltem”, egy picit több fantasys részt vártam volna, de persze erről majd később, a többi nekem no comment.
Értékelés: már majdnem mindent elmondtam a negatívum részben, ami az igazi értékelést illeti, persze azért még van miről beszámolni. Mint például, amit nem szabad elfelejteni, s amiért igazából újból a megnézés középpontjába került a film, az Csúpó Gábor neve, aki a film rendezője volt (már ezért is szégyen lett volna, ha kihagyom), meg hát nem mellesleg az ő nevével fémjelzett alkotás speciel a fecsegő tipegők(mekkora volt és milyen régen), vagy a éppen Simpson család kalandjai. Na de ne időzzünk el túl sokat a rendező személyén és alkotásain, hanem azonnal térjünk rá, arra, ami mindenkit érdekel.
Azaz értékeljünk: a sztori, bevallom talán félig elolvastam az ismertetőt a megnézés előtt, és azt mondtam, jó kap egy esélyt, így utólag szégyellem e kijelentésemet, hiszen ez több esélyt is megérdemel Tőlem. Na de a történet az magával ragadja az embert, mondhatni majdnem megtalálták a helyes arányt a fantasy és valós élet között, de mégis a fantasy rész hiába tetszene jobban az embernek, abból szerény véleményem szerint sokkal többet ki lehetett volna hozni, na de a történet még egyszer és utoljára: jó kezdés, a film közepe nagyon jól el lett találva, aztán a befejezés, ami talán lehetett volna „jobb” is, de hát megint csak keresem a tűt a szénakazalban. Azaz kijelentem jó volt ez így, ahogy volt. De majd a végén a pontszámban mindenképpen bölcsen s okosan mérlegelünk.
A szereplők: kifejezetten jó alakítást nyújtottak, s ez kiváltképp igaz, a kislányra, aki talán jobban átadta a filingjét a fantasy világnak, mint főhős társunk a valós világnak, de hát ez persze csak egy megközelítés volt a sok közül. A lényeg, hogy mindkettő nagyon jól szerepelt, és gyerek létükre teljesen profi módon játszották az általuk megformálni kívánt karaktereket. Ez szép volt. Taps! A műfajra, s stílusra nagyon nem szeretnék kitérni, mert igazából, ezt már kifejtettem. Mit is írjak még, ja a zene, hát igen én azt is figyelembe venném ennél a filmnél, mert a zene kitűnően passzolt a film adott s látott jeleneteihez, szóval újabb dicséret.
Nem tudom, talán most ennyit akartam oly hirtelen, szerintem ez egy igazi jó kis esti film, amely nem biztos, hogy csak és kizárólag gyerekeknek készült (sőt) barátságról. Na de most erre már nem térnék ki, szóval a lényeg, hogy mindenkinek nagyon ajánlom, ha még nem tette meg mindenképp nézze meg legalább egyszer, ha nem többször, mert én az igazat megvallva, akár még egyszer neki is ugranék. És a végére maradt a jó öreg pontszám kinyilvánítása, amely e film esetében, nem más mint: 9/10
