Hogy is írhatnám le ezt szavakkal, nem számokkal? Nagy sóhajtás hallatszik a hátsó sorokból, majd megszólal valaki: legalább Nic Cage megnyugodhat, fújhat egy nagyot, mert ez most tényleg nem az ő lelkén szárad. Akkor ez most legyen egy megnyugtató tényező? Nem-nem, nem lehet az, mert a Knowing vele is egy elég gyengus, értsd rossz film lett. Ő, a hab a tortán, most jó értelemben vett persze, amikor megpróbálja a lehetetlent, hogy ezt a több potenciállal megáldott, felfegyverkezett mozit megmentse, de hát…. Azért mondanám, nem annyira sötét a helyzet, mint amit a számok mutatnak, és azokból ki lehet olvasni egy perc alatt, de kétségtelen hasonlóan zavartkeltő és zavarba ejtő maga a film is, amit mutat, letesz elénk másfélórában...
 |
A történet röviden. Nagy az ünnepség meg a felhajtás az egyik iskolában, mert az ötven évvel ezelőtt elhelyezett űrkapszulában lévő borítékok felnyitásra kerülnek. Minden gyerköc kap belőle, de az egyik, a többivel ellentétben, - ahol rajzok láthatóak -, csak számokat, egy csomó számot (nem képletet, helló) tartalmaz. Azonban, mint kiderül, ezeknek jelentései vannak, mert a számok egyenlő dátumok, a dátumok pedig egyenlő események, inkább katasztrófák. És a papír alján még van pár, amire csak a felnyitás (ötven év) után "kerül sor", történik meg…
Tehát irány a nyomozás, meg kell tudni mindent a papírról, a számokról, azoknak szerzőjéről és így tovább. A kezdeti szkeptizmus, meg pesszimizmus tovaszáll, bizony a holtak száma egyre csak nő és a katasztrófák is megtörténnek, akkor, és ott, ahol az a papíron is szerepel a számok tükrében, számokkal leírva. Futás, menekülés, sírás, titokzatos suttogók, na meg nyulak. Ez mind a Knowing, kérem szépen.
A Knowing, ami kábé az a film, amibe az első képkockától az utolsóig jól bele lehet(ne) kötni. Persze azt már embere válogatja, hogy mennyire tudja elnézni ezeket, név szerint a (néhol súlyos) bukfenceket és sutaságokat, melyek természetesen a nem túl acélos forgatókönyvnek köszönhetőek. Bár azt gondolom senki sem firtatja, hogy az igazi nagy izgalmak azok elmaradnak. Talán, s legfőképp azért, mert az egész sztori egy teljesen más irányba fordul el, s más irányt vesz, ami mondani se kell, nem tett jót neki. De erről majd később.
A kezdés még rendben van, de utána minden összedől, mint egy kártyavár. Össze lett ez csapva, nincs ebben és nem is volt semmi lélegzetelállító vagy izgalmas kódfejtő tanulmány. Mert például: a számok túl könnyű és gyors megfejtése a modern kereső rendszer segítségével, inkább vicces volt, mint egy vérre menő harc a számok ellen. S ez tényleg csak egy volt a sok arcpirító megoldás közül. Hiba.
Fura ezt így kimondani, de nem szabad komolyan venni. Fura azért, mert mégis csak valamennyire egy üzenettel, egy mondanivalóval rendelkező, bíró komoly filmet akartak készíteni az okosok. Csak akartak, mert egyszerűen a nagy akarásnak nyögés lett a vége. S most nem is a klisékre céloztam elsősorban, hanem arra, hogy amíg a Knowing ¾ -e még szórakoztat, - már ha teljesen kikapcsolsz -, addig a maradék, az utolsó fél óra, befejezés mindent hazavág, mindent elront. Nesze neked kiváló katasztrófa, meg baleset szkénák! Hiába teszem le a hajam, legalább két esetben is a látottak alapján, tudom legbelül, hogy ez mind kevés a megváltáshoz, a világ megmentéséhez. Kevés, mert a forgatókönyv úgy ahogy van rossz, és akkor még a vallási dolgokat, suttogó embereket, a természetfelettit is erőltetik a végére. Ez pedig végképp nem volt valami bölcs döntés.
Számok ide, napkitörés oda, a helyzet az, hogy a Knowing hibái miatt egyáltalán nem lett olyan jó film, mint amennyire az várható volt, vagy a készítők, az okosok gondolták volna, előzetesen. Nem kapott el egyszerűen, sok volt a kérdőjel a nézés közben.
Négy pontnál többet nem tudok adni rá, mert
a szórakozás faktort állandóan a már említett buta dolgokkal tömte tele, ami aztán jócskán a hangulat meg az élvezhetőség kárára ment, számlájára íródott. Egy szó mint száz, nem volt az igazi, talán csak a nagyon korrekt baleset szkénák miatt érdemes oda és felfigyelni rá, mert azon kívül minden gyengére sikeredett. Ja és amit még nem említettem, hogy a számomra a
Zuhanás óta kedvenc muzsikát is belecsempészték a moziba, khm, bár ne tették volna, mert nagyon nem illet oda. S akkor ez volt a végszó.