L'ecsó
/2007/
 |
Észrevettem, hogy még nincs a blogon értékelés erről az animációs filmről. Hát gondoltam írok egyet, mivel mostanában néztem meg. Egyébként kicsit félve néztem, hiszem a mese megkapta a BAFTA, a Golden Globe és az Oscar gálán is a legjobb animációs filmnek járó díjat. Szóval nagyok voltak az elvárásaim, féltem hogy nem tud a film felnőni hozzájuk. Szerencsémre tévedtem. Hiszen Pixar produkcióról van szó, ők meg ugye egyelőre képtelenek tévedni. Remy, a patkány életét kockáztatva jut a legfinomabb falatokhoz Párizs felkapott éttermében. Álma, hogy sztárséf váljon belőle, ám családja nem kifejezetten érti, miért nem jó neki a hagyományos csatorna-eledel. Előtte a vidéki farmon tengette életét a kolónia, de elüldözte őket az öreg néni. Remy elszakadt a családjától, és példaképe, Gusteau séf kísértete is megjelenik neki. Az étteremben összebarátkozik Linguini-vel, a mosogatófiúval. Aki egyre inkább a történet másik főszereplőjévé válik. Remy lehetőséget kap, hogy általa teljesüljön álma… A Pixar animációs stúdió nyolcadik nagyfilmje látott napvilágot 2007-ben. Mindenki örömére. (Na jó, talán a konkurens stúdiók annyira nem örülnek.) A film szól korosztálytól függetlenül mindenkinek, aki szereti ezt a kategóriát. A furcsa az, hogy egy nem éppen kedvelhető állatot választottak ki a főszerep betöltésére. De az érzelmes film hatására talán másképpen fogunk ezentúl nézni a patkányokra. (Nem hiszem!) Gusteau, a sztárséf jelmondata a következő: „Mindenki tud főzni!” Ezt finoman szólva is idealista kijelentésnek érzi az ember. Persze ezt nem teljesen ebben a formában kell érteni. Csak a mesében a sütés-főzésen keresztül mutatják meg nekünk az alkotók, hogy bizony az életben mindenki tud szeretni, és igényli is azt. Meg persze az elismerést, megértést. Teszik az alkotók mindezt nem visszariadva attól, hogy komolyan vegyék a témát. Talán ez lehet a siker kulcsa jelen esetben. Hiszen a többi hasonló műfajú mozi inkább a humor irányába nyit, és általában el is vesznek benne. Ebben a műben azonban bőven elfért volna még néhány üdítő poén. A sikerhez azonban hozzájárul maga az animáció minősége is. Erről csak ódákat zenghetünk, el sem tudnánk szebbet képzelni. De ez kevés lenne egy szuper mozihoz. Ahhoz kell egy remek forgatókönyv is, ami nem is hiányzik. Brad Bird és Jan Pinkava (elsőfilmesként) meglepően szenzációs forgatókönyvet írt, és a rendezést is jól oldották meg. Szavunk nem lehet. Azonban a hangmérnököknek is kijár a taps. Nagyon szép a hangtechnika. A hangvágások, speciális hangeffektusok remekül sikerültek. (Jelölésig jutottak, ami elég ritka egy animációs mozi esetén.) A fantasztikus zene Michael Giacchino műve, aki főleg vonósok segítségével érte el az érzelmek előcsalogatását. A szereplők: Jelen esetben ugyebár valódi színészi játékról nem tudunk beszélni. „Csakis” hangokról. Azonban azok a hangok nem akárkiké ám! Patton Oswalt, Brad Garrett, Janeane Garofalo, Ian Holm, Brian Dennehy, Lou Romano. Közülük mindenképpen kiemelném Ian Holmot, aki nagyszerűen adja a hangját a gaz séfnek, Skinnernek. Teljesítménye szenzációs, de a többiek is tetszetősen szólaltatják meg a figurákat. Pozitívum: Forgatókönyv. Hangok. Zene. Érzelmek. Negatívum: Kevés poén. Nagyon kellemes csalódtam tehát, és jó érzésekkel keltem fel a székről a film után. Az utóbbi idők egyik legjobb animációs története. Nem találok rá szavakat. Úgyhogy abba is hagyom. Mindenkinek bátran ajánlható, sőt kötelező alkotás! 9.5/10Intro
A sztori
Értékelés
Outro
Pontszám
