Átkelő a halálba

mikor még legelőször berobbant a köztudatba, akkor eléggé kemény s negatív kritikákat kapott a film, mondhatni csak negatív jelzővel illeték a filmet, úgy hogy akkor gondoltam egy nagyot, és azt mondtam, ha már ti se, én se kérek belőle. Azonban pár nappal ezelőtt filmszerető haverommal beszélgetve éppen ez a darab került terítékre, s miután én azt mondtam mennyire lehordták, arra azt válaszolta, hogy szerinte jó darab, meg kéne nézni. Mondhatom majdnem azonos az ízlésünk, néhány dologtól eltekintve, de ha valamire azt mondja, hogy jó darab, akkor nem szoktam gondolkodni sokáig, hanem időt kerítek rá és én is nekiülök. És hogy milyen volt ez?

A sztori: meglepődve halottam a legelső mondatokat: igaz történet alapján. Nah mondom, akkor talán tényleg nem lesz ez rossz darab. Helyszín: Mexikó. Juarez. Események: 1 évtizede zajló gyilkosságsorozat, majd 5000 életet kioltva. Szereplők: egy újságírónő, aki szeretné kideríteni az igazságot és ezért együttműködik a helyi lap tulajdonosával, aki az újságjában nem akar hazug dolgokat megírni, csak a való tényeket, ami persze másoknak nem testszik. És ők ketten elkezdik felkutatni az igazságot, még ha életük árába is kerül, s ehhez nyújt segítséget egy megerőszakolt, „eltemetett” lány, aki minden erejét összeszedve megmenekült s meg akarja találni bűnözőit.

Negatívum: talán sok párbeszéd, ami néha zavart, bár ez lehet, hogy a mélyebb ásás végett történt, úgy más negatív jelzőt nem tudnék itt megemlíteni.

Értékelés: ahogy látod, nem volt ez rossz film, sőt. Igazából nem értem, nem tudom felfogni, hogy miért szidták annyira JLot, mert szerintem egyáltalán nem játszott rosszul, vagy akkor lehet, én nem értem a filmek lényegét. Lehet, ki tudja. Ide még annyit, hogy kellemesen csalódtam, mert amiket olvastam róla a megjelenés és az azt követő időszakban, nem számítottam, kimondhatom: ennyire jó filmre. Na de értékeljünk: a sztori nagyon is „odatesz a rendszernek”, szörnyű, hogy ilyen történik, de hát most már ezt is tudjuk, sehol sem fenékig tejfel az élet, sőt. Na de a lényeg, hogy jól összerakott darabka volt ez. Úgy hogy erről ennyit. Menjünk tovább, szereplők, Banderas hozta azt, amit elvártunk tőle. Semmi meglepő ezen a téren, de ahogy mondottam volt, JLo olyat tett, amire a kritikák miatt nem számítottam. Egyszerűen jól játszott s ez meglepett, sikerült átadnia valamit a lelkes, igazságkereső újságírónőből, aki végére akar járni a dolgoknak. Szóval ez is jó volt azért. A stílusról annyit, hogy jobbat nem is lehetet volna találni, mert krimi azért abból kapunk valamit, meg hát dráma, azt hiszem ez sem kérdéses. Nem is tudom, az igazat megvallva ennyit akartam, a lényeg, és az eset konklúziója, hogy ne higgy a médiának, mert az csak félre akar vezetni téged, de higgy nekem, ezt a darabot mindenképp látnod kell. Egyszer mindenképp ajánlatos, és a többszöri nézés sincs kizárva. A végére pedig annyit tennék még hozzá, hogy idecsapnék egy annyira sablonos mégis helytálló szöveget, amely éppen a filmben is elhangzik:

MINDEN ORSZÁGBAN 2 TÖRVÉNY VAN,AZ EGYIK AZOKNAK AKIKNEK PÉNZE VAN ÉS BEFOLYÁSA,A MÁSIK MINDENKI MÁSNAK – remélem így a végén sikerült jobb belátásra bírnom azokat, akik esetleg eddig a korábbi véleményekre alapoztak, míg sikerült remélem egy hű képet adnom azoknak, akik már látták és esetleg újból nekiugranának. A pontszámom ezután: