Fekete könyv
|
A |
z ismertetőt olvasva, nem is gondoltam arra - egy percre sem - hogy ezt nem fogom megnézni, és azonnal „kerítettem” egy kis időt magamnak a megnézés céljából, igaz egy 2 órás film volt, de hát ezt előre nem tudhattam, de nem is baj. A megnézéshez hozzátartozik, hogy szeretem ezeket, a történelmi filmeket, különösen ezeket, a háborús sztorikat, szóval kötelező volt megnéznem. Aztán nem is panaszkodhatok sem a hosszságára, sem a sztorira, és sem magamra, hogy megnéztem.
A sztori: Főhősnőnk zsidó származása miatt bujkálásra kényszerül addig, amíg búvóhelyét le nem rombolják, így tovább kell menekülnie a nácik elől. Aztán sikerül valahogy eljutnia Hollandiába, és sikerül összebarátkoznia egy igen tekintélyes német katonatiszt emberkével. De persze nem szabad elfeledkeznie az eredeti tervről, ami miatt arra kényszerült, hogy akár bármi áron is egy ágyba bújjon legfőbb ellenségével. Hiszen egy lázadó csoport tagja lesz, akiknek egy célúk, van, amit nem nehéz kitalálni. De aztán jönnek a bonyodalmak, sorozatos lebukások, tőrbecsalások, meg mi egymás egy kis énekkel, szerelemmel megfűszerezve. És ezután már csak az a kérdés, ahogy a mondás tartja: „minden jó, ha a vége jó?”
Negatívum: volt pár érdekes, bakinak nevezhető jelenet, lásd: egyik pillanatról a másikra töménytelen mennyiségű német lepi el az utcákat, csak azért, mert valaki a sípjába fújt, na ja.
Aztán az akciójelenetek hiánya, bár ez annyira nem rossz ebben az esetben, mert talán nem a harcokra lett kihegyezve, meg úgyis 2 órás film volt, szóval több nem is férhetett volna bele. És itt van még a koncepciója a filmnek, ami a végére összeomlott egy picit, mert nem tudtad követni, hogy most akkor, ki kivel, s mikor, ki ellen, szóval pörgetést igényelt, bár az is lehet, hogy csak én voltam fáradtJ
Értékelés: az előbb említett negatív dolgok, nem nagyon nyomják rá a bélyegét a filmre, mert a film maga alapjában véve, úgy volt jó, ahogy volt. A történet, azt hiszem erre nem lehet szólni semmit, mert ez így volt megírva, ez így történt, és így tovább. Talán azért, mert a film bejött, a szereplők játéka is imponálóan hatott. Mind a főhősnő, mind a többi szereplő jót nyújtott. Ahogy a film műfaját nézem, thriller, elgondolkodom, de ez még a címhez képest nem is akkora baj. Most úgy igazán, először azt hittem, hogy már megint ezek a szinkroncím-fordító barátaink a bűnösök, aztán mit látnak szemeim Black Book, meg mi egymás, hát meglepődtem, azért egy más címet is el is tudnék képzelni ide, de hát ez van. A végére csak annyit írnék, hogy aki szereti ezeket a történelmi, különösen „nácis” világháborús filmeket, azoknak nagyon ajánlom, mert még ha nem is a csatatéren vagyunk, akkor is be kell ismerni, hogy nem mindig az utcán kívül zajlottak a legborzasztóbb jelenetek. Valamint most jutott eszembe, hogy az is milyen érdekes a filmet nézve, hogy főhősünk először ellenállóként vesz részt, majd beépülő munkatársként, aztán a háború elteltével, meg már őt is megalázzák, mert hogy énekelt, meg ágyba bújt az ellenséggel. Ehhez csak annyit fűznék hozzá: „változnak az évszakok, jó idők, rossz napok…”
8,5/10
