Lássuk csak, in medias res… Na itt aztán mindenki válaszokat akar. A Szikra lakói, polgárai azért, mert a generátoruk, ami árammal látja el a földalatti várost, az rakoncátlankodik, és félő, hogy áram nélkül maradnak, kvázi akkor biztos meghalnak, „eljő a darkness”. A néző pedig azért, vagy inkább a nézők (köztük én is) szóval azért, mert nem tudják magukba hova tenni ezt az egész földalatti városos generátoros dolgot, ami így vagy úgy, kis kaland és sci-firől lévén szó (nem inkább egy mese), elég nagy bukató tényező. S oké, hogy most az ember képzeletére van bízva, de egy normális kezdés, egy nyitójelenet, egy narráció (ami a the endre megérkezett, na bumm) azért tényleg nem ártott meg volna, de hát ha nem, akkor nem. Ebből így nem lesz megvilágosodás, generátor ide vagy oda…
 |
Amíg a lakók nem szeretnék átélni a teljes sötétséget, addig a nézőnek már akad egy pár sötétebb pont a szkriptben, ami fejvakarásra, és elégedetlenségre ad okot, bőven. Mint mondottam kérdések, nagydarab vakondokról, a csecsemőkről, növényekről és még egy csomó a miértről, hogyan, s miért jutottunk el oda, ahol vagyunk, de inkább felesleges részletezni…Azonban az embert akkor is, mégis szétveti a düh, a méreg, ha csak belegondol ebbe a szikravárosos történetbe. Pedig aztán meg volt benne a kellő potenciál, amit hagytak veszni futni a készítők, bánhatják, rendesen, meg mi is, hogy hagytuk magunkat „megvesztegetni”.
A sztori már mindenki előtt tiszta, földalatti civilizált nép, akik szépen élnek éldegélnek a kis városukban, a Szikrában, amíg az a bizonyos generátor nem kezdi megadni magát, hogy aztán kisebb-hosszabb időre sötétségbe boruljon a városka. Na de két gyerkőc, miután megkapták álmaik melóját, nem kevés fantáziával megáldva keresik a kiutat ebből a „világból”, mert hiszik, hogy valahol van egy titkos ajtó, ami csak rájuk vár…
Fura egy ilyen filmre elsütni, hogy családi mozi, de bárhonnan is nézem, ez valami olyasminak készült, még ha ez nem is látszik, annyira, vagy még ha nem is merem száz százalékos magabiztossággal állítani. De elvileg az, gyakorlatilag azonban hiba csúszott a számításba. Hadd ne kelljen újra elsorolni ezeket. Az egészre csak egy szót tudok elsütni, hogy körülményes, de borzasztóan. Akármennyire is élvezhető egy-pár pillanat, mert hiszed vagy sem, volt ilyen, akkor se lehet maximálisan, önfeledten jól szórakozni rajta, vagy csak kikapcsolódni, akár egy családnak. Na ezt még kimondani is rossz volt. Mert, ha utólag belegondolok, akkor bizony a nagydarab vakondnak semmi értelme nem volt a filmben. Egyszer elfutott ide, meg oda, volt egy rövid cameoja azt ennyi. Értem én, hogy nem maradhatott ki, de azért a kicsikre is lehetne gondolni, valamint e állat miatt is csak kínzó fájdalom gyötör ott fent a szürke állományban, mert erről se tudod meg, hogy miért lett már olyan nagy, szegény. Áhh.
Ahogy mondtam tehát, ígéretes témának lehettünk volna szemtanúi. De hát a percről percre felbukkanó logikai bukfencek miatt az ember nem tud teljes erőbedobással ellazulni, a kis fantáziáját elengedni, hogy ő aztán ott van és ott él közöttük, hogy ő is keresi a kiutat, ezerrel. Viszont ez nem jön össze neki. Nem működik ez sehogyse kérem szépen. Nem kap el a hangulat, egyszerűen. Megkockáztatom, hogy már a kezdés rányomta bélyegét az egész darabra.
Márpedig akadt egypár tetszetősebb snitt, képsor, de ezekből is vajmi kevésre futotta. A látvány az még csak oké, tényleg szép a városka kivilágítva, meg akkor is amikor éppen nincs, sőt néha még jó kis dallam is megszólal, amolyan hangulatfokozóként, "féljél, mert sötét van" címmel, de addigra már csak kis mértékben tud izgatni a két főhős, a két fiatal és az egész város gondja, meg baja. A lassú víz partot mos felfogás az itt nem volt nyerő húzás. Egy drámában kell, de itt azért izgalom, nagyobb sebesség, több kakaó nem ártott volna…kár volt érte.
A színészek ott voltak, nem is akárkik, de ezen a szikraváros ügyön, megítélésen nem tudtak változtatni. Bill (a PM, aki elég édesszájú) vagy Tim (a fiú apja, állandóan csak szerel, sumák) barátunk is látható pár képkocka erejéig, ami jól esik, szavamra mondom, de abban a nyúlfarknyi epizód szerepből ők se tudtak többet kihozni, mert a főhős, mégiscsak a fiú és lány volt. Újabb fejtörő, hogy lehet az, hogy csak úgy „állást” cserélnek minden gond nélkül? No mindegy, ezt már tényleg nem tudom megérteni…A játékok itt is rendben voltak, csinálták amit kell, azonban ők is kevesek voltak a megváltáshoz. Tudod te, ez a bármit nyújtasz, akkor is az marad esete, ergó a középszerből nem tudták kihúzni a mozit.
Egyszer elviselhető, de nincs az a pénz, hogy én valakinek is ajánljam, vagy ne talán tán, Isten ments újranézzem, valamikor. Nem nevezném csalódásnak a City of Ember-t, de igaz ami igaz, a bestseller regény ismeretében ildomos lett volna, egy élvezhetőbb fantasys dolgot a családnak mutatni, és tálalni. Kap egy ötöst, ami talán közelebb is áll a négyhez, de nem forszírozom ezt tovább, ennyit nem ér meg, felsülés, meg elszalasztott lehetőség volt ez. Tisztelt Készítők, lehet a fejet a falba verni, mert, alig ha fogják ezt kitenni az ablakba…
