A szem
/2002/
.jpg) |
Intro
Mivel Amerika mostanában A szem-lázban ég (kis túlzással élve), ezért én elővettem, úgy is mondhatnám, leporoltam az eredeti alkotásokat. Azért a többes szám, mert bizony az első film sikere kitermelt egy folytatást is. Szóval mielőtt megnézném a remake-et, előtte újra át akartam élni a hongkongi nyújtotta borzalmakat. Bezárkóztam a szobámban egyik este, és néma sötétben néztem végig a két művet.
A fiatal Mun egész eddigi életét vakon élte le, ezért mikor egy sikeres retina átültetést követően visszanyeri látását, úgy érzi, újjászületett. Örömét azonban beárnyékolja, hogy látomások kezdik gyötörni: szeme előtt halott emberek jelennek meg. Mikor Mun úgy érzi, hogy a visszakapott látás inkább átokként nehezedik rá, a fiatal pszichológushoz, Dr. Wah-hoz fordul segítségért. Hamarosan ráébrednek, hogy az ijesztő jelenségek mögött a donor áll, akitől Mun a retináját kapta... A Pang tesók nagyon szépen ötvözték a műfajokat, egy olyan elegyet létrehozva 2002-ben, mely nagy rajongótáborra talált. Kezdjük azzal, hogy a történetből azóta is sok film merített. A kísértetek sokakban (egyértelműen) valós félelmeket szülnek. Vajon tényleg itt élnek közöttünk? Ezt valószínűleg soha nem tudjuk meg. (Vagy csak halálunk után!) Talán jobb is így nekünk. Remek történetvezetésnek lehetünk szemtanúi. A kisebb dramaturgiai hibák nem zavarnak minket. A befejezés negédes, ami külön öröm a heppienden szocializálódott nézőknek. Egy picit az róható fel a mozinak, hogy kevés ijesztgetést szolgáltatnak a kíváncsi nézőknek. Inkább alárendelik a filmet a történetnek, és az abban rejlő misztikus, ezoterikus kérdéseknek. A kapott retina ugyebár enyhén szólva megtréfálja új tulajdonosát, ezáltal szinte pokollá téve az életét. Mun lehetőséget kap, hogy feltérképezze az addig nem látott világot, de nem kívánt mellékhatásként szellemeket is láthat. Tulajdonképpen a két fivér szinte mindent magára vállalt a film elkészítésekor. Felosztották a rendezést, a vágást, a speciális effektusokat, és a forgatókönyvet is ők írták. A japán horrorkultúra eszközei remekül hatnak. Egyszerűen szenzációs a zene: olykor vidám, együttérző, olykor félelmetes. Nem egyszer csal libabőrt a testünkre. A kísértetek nagyon „szépen” vannak maszkírozva, persze néha túlzásokba is estek, de ez abszolút nem zavarja az élvezetet. A hangtechnikai megoldások felemelőek, a távol-keleti filmeknél ez már megszokottnak is mondható. A szereplők: A főszereplő hölgyet alakító Lee Sin-Je neve csak a szakavatott szemeknek lehet ismerős. Remek alakítást nyújt. A mellékszereplőkre sem lehet panasz. A film romantikus szállal is meg van áldva, de ez nem nevezhető giccsesnek. Sokaknak azért nem jönnek be az ázsiai filmek, mert a nyugati szemük nem tudja megkülönböztetni a hasonló szereplőket. Ezen felül kell kerekednünk, le kell küzdenünk az előítéleteinket, és máris másfél óra tartalmas szórakozásban lehet részünk. Pozitívum: Történet. Zene. Hanghatások. Szellemek. Negatívum: Kicsit kevés borzalom. Legjobb helyszínek: Kórház. Folyosó. Lift. Hálószoba. Autópálya. Kellemes borzongásokkal, szemet gyönyörködtető megoldásokkal, érdekes témájú történettel gazdagodik a vizuális memóriánk a megtekintés után. Azt hiszem, az ázsiai filmeket kedvelők egyik szerethető kedvence ez a mozi. Sikere megkérdőjelezhetetlen. A távol-keleti horror egyik kiemelkedő darabja. Ha még nem láttad, feltétlenül pótold! 9/10
A sztori
Értékelés
Outro
Pontszám
ÉS
A szem 2
/2004/
 |
Intro
Mivel Amerika mostanában A szem-lázban ég (kis túlzással élve), ezért én elővettem, úgy is mondhatnám, leporoltam az eredeti alkotásokat. Azért a többes szám, mert bizony az első film sikere kitermelt egy folytatást is. Szóval mielőtt megnézném a remake-et, előtte újra át akartam élni a hongkongi nyújtotta borzalmakat. Bezárkóztam a szobámban egyik este, és néma sötétben néztem végig a két művet.
 |
A sztori
Joey-t elhagyja a barátja, ezért öngyilkosságot kísérel meg. Fél úton a halál felé, a fiatal nő mellett halott emberek jelennek meg. A kórházban megmentik az életét, és ő megkönnyebbülten fogadja az új lehetőséget. Ám teljesen összezavarodik, amikor rájön, hogy gyereket vár volt barátjától. Ráadásul egyre furcsább dolgokat észlel maga körül: idegen emberek tűnnek fel váratlanul nemcsak az ő közvetlen közelében, hanem más terhes nők mellett is. Joey még nem is sejti, hogy halál-közeli állapotából egy ijesztő képességet hozott magával - látja a halottak szellemeit. A lány kezdi elveszíteni a kontrollt maga felett, s nem érti, hogy miért nem látja a többi ember az őt üldöző rémisztő alakokat, és retteg attól, hogy mit akarnak tőle, és a magzatától...
Értékelés
Az első rész és a második tulajdonképpen nem függ össze, csak a szellemek mint félelmünk tárgya azonos. A körítés más. Esetünkben magzatokra vadászó, reinkarnálódó kísértetekkel találkozunk. Főhősünk azért látja őket, mert egyszerre terhes és öngyilkosságot is megkísérelt. Ezt egy buddha szerzetestől tudja. Szerintem ez egy picit sántít, ugyanis bevesz egy kiló gyógyszert, amit a magzat valószínűleg nem élne túl. (Persze nem vagyok doki, hogy ezt kijelenthessem, csak egy kicsit furcsa volt nekem.) Plusz a vége felé főhősnőnk csodával határos módon túlél… (Nem mondom el mit!)
Sajnos a folytatás nem érte el élvezhetőségében a sikeres elődöt. Talán az újdonság varázsának hiánya miatt. Hiszen az első után már tudhatjuk, hogy mire számíthatunk. Tulajdonképpen nem csináltak mást az alkotók, mint új történetbe ágyazták bele a már jól működő, precíz ijesztgetéseiket. Nagy bánatunkra hiányzik az a plusz, amely teljes értékű folytatássá tette volna a filmet. A Pang tesók hozták a kötelezőt, nem többet.
A technika ebben az esetben is kifogástalan. Talán jobban rá kellett volna menniük arra, hogy elvigyék a filmet a horror irányába. Akkor nem keserű szájízzel kelnének fel a többet váró rajongók. Azonban itt is körülbelül ugyanannyi ijesztgetéssel találkozunk. Egyes esetekben váratlanabbak a „poénok”, de a libabőrös jelenetek mennyisége messze elmarad az első résztől. Egyes maszkok már átcsapnak a megmosolyogtató kategóriába.
A szereplők:
A szereplőkre jelen esetben sem lehet panasz. A főhősnőt mindenképpen ki kell emelni. Shu Qi jól alakítja az elején vacilláló, később magzatát féltve őrző kismama szerepét. Először nem biztos az érzéseiben, aztán túllendül félelmein, és bátran nekivág az anyai örömöknek. Persze nem tudja, hogy kemény fába vágta a fejszéét. A mellékszereplők közül a Joey magzatára áhítozó szellemet alakító Eugenia Yuan neve csenghet ismerősen a nézőnek.
Pozitívum:
Történet. Hanghatások. Szellemek.
Negatívum:
Még mindig keveslem a frászt. Hihetetlen túlélések.
Legjobb helyszínek:
Kórház. Fürdőszoba. Étterem. Buszmegálló. Lift. Öltöző. Lépcsőforduló. Tornaterem.
Outro
Keserű szájízünket oldja a legutolsó snitt. De kijelenthető, hogy az első rész egyértelműen jobb. Ennek ellenére bátran vállalható folytatás, mely önálló filmként is megállná a helyét. A rajongóknak és a keleti filozófia iránt érdeklődőknek kötelező, a többieknek kellemes másfél óra lehet!
Pontszám
7/10
