License to Wed

áttam eddig nem sokan nyilatkoztak a filmmel kapcsolatban, így megteszem én a kezdő lépéseket. Biztos sokan nem látták és ezért nincs olyan nagy hsz áradat, de majd én segítek felkelteni az olvasók szemét, hogy érdemes e majd bepályázni erre a filmre vagy sem. Az igazat megvallva nekem Robin Williams neve volt a garancia arra, hogy nem lesz ez egy rossz film.

A sztori: amelynek középpontjában a házasság áll, jobban belemenve a dolgokba inkább egy pap. De akkor tegyünk ide pontot gyorsan. Mert van két emberünk, akik úgy döntenek, hogy férj és feleség lesznek, azaz megtartják az esküvőt, mégpedig a jövendőbeli feleség otthonának templomában. Eddig nincs semmi probléma, na de ott a pap, meg a tanítványa, akik egy „vizsgát”, úgynevezett házasság-előkészítő tanfolyamot, vagy mi a fenét, csináltatnak végig a párral, mielőtt kimondanák a boldogító igent. És persze ez a módszer 100%-os sikert hozott eddig. És hát mit mond két olyan ember, aki már alig várja, hogy egymáséi lehessenek: „Miért ne?”. Ez volt a legrosszabb döntés, szópárosítás, amit valaha meghoztak, elmondtak az életben. Mert papunk mindenhol ott van, és nagyon komolyan véve a vizsgát egymás ellen fordítja az eddig turbékoló párocskát.

Negatívum: mind a férfi, mind a női játékból, s karakterből többet ki lehetett volna hozni, szerintem és most még enyhén fejeztem ki magam. Valamint a végkifejlet előre borítékolható.

Értékelés: hiába, nem számítottam semmire, jó formán azt se tudtam, miről fog szólni, de azt mondtam, tőlem kap sanszot. Egyet és utoljára. De már a kezdő képek, s mondanivalók azt mondatták velem, hogy talán nem döntöttem rosszul. És így előre leszögezném, nem is volt ez olyan rossz, bár az igazat megvallva elég messze volt a jótólJ. A sztori: egyszerű, mégis nagyszerű. Hiszen egy pap, aki tanítványával mindenféle próbákat hajt végre azzal a párral, akik a jövőben össze akarnak kelni. A film eleje jól indul, ahogy Robin papunk meséli az eseményeket az nagyon tetszetős, de aztán amíg újból meg nem jelenik ő, addig picit lelaposodik a film. Aztán elérkezünk a feladatokhoz, amikor újból érdekes lesz a sztori, de persze a fejedben akarva akaratlanul már úgyis tudod, hogy mi lesz a vég, de mivel az első benyomás jó volt, így hagyod, hogy tovább „sodorjon az ár”. A szereplőkről csak annyit, hogy már korábban nem tetszésemet nyilvánítottam ki a két pár szereplő játéka miatt, úgyhogy ebbe nem mennék bele, inkább forduljunk a pap felé, Robin felé, aki tanítványával megmenti a filmet, de úgy, hogy az azért élvezhető legyen egy borús estén. Hát ha ők nem lettek volna gyászos napot zártam volna. És ezért igazából jól tették, hogy belevették Robint, mert így úgy is régen láttam már a vásznon, a képernyőn, vagy egyáltalán filmben. A stílusra, műfajra rátérve, a vígjáték, persze nem hátba veregetős meg mi egymás, de mindenképp megmosolyogtató jelenetek vannak benne, elég csak emlékezni a tanítványra és poloska akciójára, vagy a játék babákkal tarkított jelenetekre. Igaz ezek sem voltak nagy poénok, de hát azért mégis csak valami. Bármennyire is akarnám, ez a film akkor se olyan igazi vérbeli darab, amit biztos, hogy még egyszer előveszek. Azt hiszem ennyit akartam ide írni, ezután mindenki hozza meg a saját elképzelését, hogy ez lesz a soron következő darab amit megnéz, vagy inkább az elmondottakat olvasva neki se áll(sz). De ez nekem:

4/10

.::Felirat::.

.::Trailer::.

.::Bővebb infó::.