This is England
S |
zóval hol is kezdjem, talán a legelején. Nehéz szavakat találnom e film megnézése után, amely egy kis fajgyűlölet témával foglalkozik, de egy kicsit másképp, mint ahogy azt már megszokhattuk általában. Igazából nem tudtam, hogy mire számítsak az előttem levő másfél órában, mert nem nagyom vágtam, hogy miről fog szólni, nem néztem utána, csak azt akartam, hogy sodorjon magával az ár, mert valahogy éreztem, hogy ez a film más lesz (talán az imdb 8as pontja miatt is), és talán így utólag beismerve, jobban is ütött.
A sztori: főhősünk egy kissrác, aki tizenkét éves, és elege van mindenből, hiszen mindenki bántja a suliban, elvesztette apját, aki a Falkland háborúban hunyt el, és egyedül csak anyjára tud támaszkodni, vagy arra sem. Ami fontos, hogy 1983-at írunk, ahogy a címből is kiderül Angliában, a Falkland háború és munkanélküliség időszakában. Szóval nem éppen verőfényes jó reggel elébe néz főhősünk, aki miután felkel, az iskolában megint csak kereszttűzbe kerül a felsősökkel, akik apját merték a szájukra venni és ezt főhősünk, nem hagyhatta. Aztán haza fele indulva belebotlik egy skinheades bandába, amelynek később tagja is lesz, és igazán ekkor indul az igazi történet, hiszen minden megváltozik főhősünk körül, beleértve a haját, öltözködését, „mentalitását” is. Aztán egyszer csak megjelenik a dutyiból eresztett korábbi banda vezér, aki azonnal visszaszerzi magának az őt megillető pozíciót, majd egy komoly vita után már főszereplőnkkel a National Frontba kapcsolódik bele. És ekkor kezdenek felmerülni azok az igazán kényes témák, mind rasszizmus, azaz mit keresnek itt(Angliában) a bevándorlók, és legyen az pakisztáni, „nigger”, akik elveszik az angolok elől a munkát, és semmiben nem szenvednek hiányt, hiszen jó anyagi keretek közt élnek, amíg az igazi Angliai hús-vér ember csak szenved a „nyomorban” és munkanélküliségben. És ezek után mi történik? Hát….
Negatívum: a film nehezen indul, vagy hát nekem, mert annyira nem vágom ezt a skinheades témát, talán amikor megjelenik a dutyiból a bandavezérünk, akkor kezd el úgy igazán érdekelni a dolog. Ezután már csak film végét éreztem kevésnek, az embert ott hagyják a semmi közepén, mert hát megtörténik az, amire nagyon nem akartál számítani és akkor vége, azért még jó lett volna tovább nézni, hogy mi történt kivel és a többi, de hát ez csak egy saját negatív komment.
Értékelés: hiába a számomra gyenge befejezés, még így is ütött, nem is akárhogy. A sztoriról annyit, ha minden igaz, valahol azt olvastam, hogy a rendező saját életét vette alapul, úgyhogy ez már megint egy jó pont. Ennyit a sztoriról, aztán ott vannak a szereplők, akik igenis feltették a pontot az i-re, különösen főhősünk, hiszen nekem személy szerint nagyon bejött az ő játéka. Ez is egy újabb pontocska, mint az is, hogy ő általa, az ő szemszögéből nézve tudjuk átélni a jó-rossz dolgokat: az ámokfutást, lófrálást, a gyűlöletet, és szavakkal ki nem fejezhető érzéseket és az általa meghozott döntések súlyosságát. Jól ki lett ez találva kérem. Az ember itt átélheti, hogy milyen is volt Anglia a 80as években. Továbbá a sztori mellett még meg kell említenem a zenét, amely mind az elején, mind a végén bejövős volt és nagyon el lett találva.Valamint azt is jó volt látni, hogy az igazi kemény jelenetek kimaradtak a filmből és talán így mindenki számára nézhető kategóriába kerül a film, hiszen az igazat megmondva e sztori a lelkedre és az eszedre hat, és nem akarja elrontani bármiféle kemény és brutális jelenettel. Jól teszi. Az embert egyszerűen „magával ragadja” a történet, és a film végéig nem tud szabadulni a fogságból, majd a végén hirtelen nagyot esik, és kint találja magát a számtalan, megfejthetetlen gondolatával együtt.
8,5/10