gy kis „régiség” 1997-ből. De azt hiszem, azt már korábban elsütöttem, hogy amilyen régi, olyan jó, de egye fene, most is megtettem. Valamint nem hagyhatom ki a bevezetőből a film „mondanivalóját”, amely nem más: „mit adhatsz annak, akinek mindene megvan” és mennyire igaz lesz ez különösen a film végén. A megnézés előzményeiről még csak annyit, hogy hallottam róla korábban, nem is keveset, és nem is rosszat, szóval elég sok új film volt az ellenfele, de a film elején már úgy éreztem, hogy jól döntöttem.

A sztori: van egy bankárunk, aki jelen esetben a főhősünk, és piszkosul gazdag, tele van lével és dől belőle a lóvé, na meg a zsé. Tovább nem ragoznám, csak annyit teszek még hozzá, neki tényleg mindene megvan. Vagy mégsem? Születésnapjára kap öccsétől egy nagyon furcsa ajándék-játékot, amely nem más, mint hogy bearanyozzák hétköznapjait, amelyek oly unalommal telnek el. És hát mit tesz főhősünk, bele megy a játékba, s nem is sejti, hogy a játék már régen elkezdődött. Na igen. Az biztos, hogy sikerül főhősünket kirángatni a szürke hétköznapokból, csak hát közben a játék folytatódik, és mindent elvesz főhősünktől, aki úgy érzi, hogy kiesik a talaj a lába alól, szó szerint, mert vagyonát, házát, megbecsülését s mi egymást „ellopja” tőle a fránya ismeretlenségbe burkolózó játék. És vajon mi az ígéret: minden visszarázódik a régi kerékvágásba, de egy idő után már senki(én sem) nem hisz neki. Meg kell találni a titok nyitját, mert csak úgy tudja legyőzni a játékot!

Negatívum: az egész filmsorán érezhető egy vontatottság, pedig mindig történik valami. Különösen a film eleje nem lett nagyon eltalálva, de aztán csak beindul a történés.

Értékelés: a film tőlem a baromi jó jelzőt „kapja meg”. Vontatottság ide vagy oda, jó volt. A történet, azt kell mondjam, hogy egyedi és megismételhetetlen. Annyira „beleéled” magad a főhős, Michael Douglas” szerepébe, hogy vele együtt szenveded át a 2 órát, hogy vajon mi lesz a játéknak a vége, mert te se vagy benne biztos, hogy halál lesz a vége, de arra is gondolsz, hogyha csak egy játék, akkor nincs miért izgulni, de mindig jön valami, ami miatt az éppen nyerésre álló tipped elveszíti hitelességét. És ez így folyik az egész film közben, csak vársz és vársz, aztán meglepődsz, és vársz, meglepődsz, kábé ilyen vonalvezetése a  filmnek, csak azért írom, mert közben a F1 jutott eszembe, és a párhuzamba állítható várások és meglepődések, ami ezt az évet illeti. Nem semmi milyen következtetéseket tudok levonni. Ez is, és az is egy játék, amit igazán szólva nem szeretnék átélni. A történet után nézzük meg szereplőnket: Douglas papa nagyon nagyot alkotott itt, bár az ember elvárta tőle, hogy tud normálisan is játszani, és hála az égnek, hogy pont egy ilyen filmet néztem meg tőle. Nagyon jól eljátszotta ezt az egyre „gyogyósabb” figurát, minden dicséret megilleti, hogy maga a néző is elhisz neki mindent, és együtt érez vele. A többi színész barátunk is jó volt, igaz főhősünk volt a fő, akire minden szempár figyelt. Ezt a filmet úgy mindenkinek ajánlanám, mert egyszer a mindenképp kötelezők közé sorolnám, és ezt nem teszem rosszul. Mert, ha eszembe jut a film vége, akkor még most is a plafonról kell leszedni valahogyan, mert az iszonyat jó volt, te is tudod, szeretem ezeket, a csavaros történéséket, ezért tetszett úgy igazán. Ha össze kéne foglalnom: akkor nehéz kezdés, izgalommal teli félidő, majd egy lenyűgöző pazar végJáték után, teljesen kiütik az ellenfelet, jelen esetben a nézőt(engem)! Ez minden egy filmben, az F1, a foci, na persze ez is csak egy játék volt, de persze végig nem lesz ilyen, azt megígérhetem!

9,5 /10

Trailer

Bővebb infó