Seven Pounds (2008)

inmfc - 2009.01.05. - 12 komment

 

Bárhonnan is nézem, csűröm, csavarom ezt a mozit, akkor se tudok belőle valami igazán nagyot kipréselni, kihámozni. Pedig aztán volt itt minden a kezdet kezdetén, néhányan Oscart emlegettek (végül is még megtörténhet), néhányan köztük én is meg nagyon nagy lelkesedéssel, és elszántsággal, gyermeki kíváncsisággal hittek egy újabb Boldogság nyomában. Persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem volt ez jó, vagy nem éret el célját, kvázi nem működött, de egy szónak is száz vége, ennek a Seven Pounds-ből hiányzott valami, amire talán nekem a sorok begépelése alatt, vagy neked az olvasás közben, derül majd fény, vagy éppen ellenkezőleg….

 
 
Egy ember, aki nem hagyja maga mögött a múltat. Vagy inkább nem tudja, mert a szíve összeszorul, ha csak rágondol, s a szeme könnyes lesz, ha csak újra felidézi maga előtt, a múltat, a sötét múltat, amin már senki és semmi nem tud változtatni. Egy ember, aki nem feledve a múltat, csak a jelenben élve, a jövővel mit sem törődve akar megnyugvást, és lelki nyugalmat hozni életébe, életének. S ő neki meg van már a módja. Ő, ezt már eltervezte. Egy mindenkiért, de vajon mindenki egyért?
 
Amit eddig megtudtunk az életről, annak veszélyeiről, és előnyeiről, azt most viszont láthattuk ebben a moziban. Will Smith újra odaállt a kamerák elé, és egy igen férfias melót elvállalva, talán annyira nem is elszakadva a legutóbbi Legenda Vagyok-tól megint egy érdekes filmben játszik, ami sokkal, de sokkal érdekesebb is lehetett volna. Ez az a bizonyos elszalasztott lehetőség, amikor nem nyílik meg előtted a Kánaán, egyszerűen csak arra keresed a válaszokat, a végfőcím lepergésekor, hogy mi hiányzott benne, belőle? Valahogy azt érzem, hogy nem volt elég muníció.
 
Hiába találom ígéretesnek a szkriptet, mert utólag visszagondolva tényleg egy nagyon szép, keserédes drámai történet ez, azonban mégis vajmi kényszert érzek a nézés közben arra, hogy legyen már a vége, érjek a végére. De ezzel szemben, vagy egyúttal, meg kíváncsian várom a folytatást, amit sokan, sokunk, már a félidőben kitalálhat nulla matekozás nélkül, de az ember bízik szakadatlanul, legbelül, hogy fel fog törni belőle az igazi dráma, az igazi én. Ámbátor ez nem történik meg, egészen végéig! Néha erőtlenek érzem a képsorokat, ahogy Will fel alá jár az utcán az esőben, és néha meg szétvet az ideg, a düh, hogy miért kellett megint amerikásan belenyúlni, amikor ennek meg volt az alapja. Amire sajnos olyan anyag került, ami összedűlt, és hiába is próbálták azt a játékidő nagy részében újrarakni, építeni, azt mindig a gondatlan, a figyelmetlenség okozta hibák miatt újra és újra összedűlt. Akár egy kártyavár, komolyan.
 
Avagy soha se tudott bennem kialakulni egy hangulat, egy élmény, amire talán az emlegetett, említett Boldogság nyomában volt példa. S ezért lehet szomorú és feldúlt a néző, mert azt látva, bizony ez jóformán a nyomába sem érhet. Bár a zene azért jófajtára sikeredett, és ha nagyon akarja akkor kicsit a fülemre teszi át a hangsúlyt, ha a látottak nem túl meggyőzőek, de mind hiába…
 
mert, szóval, a hangulat, állandóan ingadozik. Az egyik pillanatban még gyönyörködök, és nem hiszek a szememnek, a másik pillanatban meg futnék tovább, gondolatban, és felejteném el egy az egyben a csöpögőssé átváltott jelenetek képsorát, minden képkockáját. Ez egy nagy veszteség volt, azt mondom, így még jobban átgondolva, és leírva a dolgokat.
 
Nagyon vegyesek. Mármint az érzelmeim. Elmondtam a hibáit, de azok ellenére amikor kell, akkor ott van, és megtalál téged. Eljut hozzád, s a sok kitérő ellenére, lecsap rád, tényleg amikor azt kell. Értem ezalatt, hogy a jó drámai részek, inkább több mint kevesebbje marad meg emlékezetemben, hisz hozták a hatást. Viszont nem annyira, amennyire talán elvárható lett volna. S lehet, hogy dicsérem szkriptet, mert szép üzenete, jellege, sugallata, meg mit tudom én mije van, akkor is felelős azért, hogy a sok kilengés, ide-oda billenés hangulatilag egyáltalán nem tett jót a nézőnek, s magának a filmnek se.
 
S ha már itt tartok, akkor mondanám, hogy ügyes húzás ez a forgatókönyv, ám mégis kicsit kevésnek hat, amolyan b variásnak. Talán, ha a másik, oldalról, szemszögből vették volna a történetet, akkor sokkal több érzelem, mert hiszem azt, hogy ez is volt a cél, szorult volna bele. Esetleg hanyagolható lett volna ez a múlttal való játék, mert mondom, egy idő után, világosabb lesz az, mint a vakablak, és ezek után már semmi, de semmi súllyal nem bírnak a múlt képei, vagy fájó emlékei. Ami jóra sikeredhetett volna, az a befejezés. Hát igen csak jóra, mert a filmet egy adott ponton, nem lövök le semmit inkább, de mindenki érezni fogja ezt, kellett volna lezárni, „the endelni”. Mert így nagyon vérszegény, és ultraközhely tárgya lett. Sajnos.
 
Elhiszem Will-nek, hogy sokat adott neki ez a film, hogy megváltoztatta, azonban ezzel talán csak ő van így egyedül, már elnézést. Tényleg bírom a fazont, és itt is jól játszik, csak ez édes kevés volt a megváltáshoz. Ezen Rosario Dawson meg segíteni nem tudott, de, hogy levegyük róla is a terhet, azt mondanám, ha akart volna maximális erőbedobással küzdeni, akkor se tudott volna, mit tenni.
 

A Seven Pounds summa summarum csalódás volt, s kész. Nehéz ezt beismerni, elismerni, azonban erre nincs jobb szó. WS másodjára sajnos nem tudott nagyot húzni. Sokat akart, de nem bírta. Hiába viszi a hátán a filmet, akkor se tudok hat és félnél többet adni rá. Bízom benne legközelebb már nagyobb lesz az, vagy a címben is szereplő számot fogja bitorolni, nem csak ez a mozi, hanem az ezt követőek. Azért is, mert Will-nek nem ez volt az eddigi legjobb éve, van és lesz mit fényesíteni a listán, ha legbelül tudom, hogy van benne még valami, ami valamikor fel tör majd belőle is…

 

Kérdőív kitöltése

A képet a Képfeltöltés.hu tárolja.

Web 2.0 és hatása
Előre is köszönöm az együttműködést, a kérdőív kitöltésére áldozott idejét (P.D.) 

 

Címkék: 6.5 seven pounds

A bejegyzés trackback címe:

https://filmkeltes.blog.hu/api/trackback/id/tr25858856

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Neo83 2009.01.06. 13:53:12

Nem tudom, te melyik filmről írtál itt, mert hogy nem arról, amit én Seven Pounds címmel láttam az fix.
Ez a film magával ragadó és megható, érzéki és szívfacsaró. De ezt csak az a néző tudja átérezni, aki kellően nyitott ezekre. Illetve aki már veszített el olyasvalakit, akit nagyon szeretett , vagy csak nagyon szerelmes volt valaha is, az pontosan tudja, érti a jelenetek súlyát, jelentését. Tökéletes film, tökéletes játék Will Smithtől. Szépen fejlődik a srác. 10/10 Bravó

dzsoni szánsájn · http://www.halfps.blog.hu 2009.01.06. 14:19:03

@Neo83: azér ne túlozzunk, a hatos korrekt (reklám; nálunk is annyi :))

ethan.hunt 2009.01.09. 23:33:26

Helló!
Én csatlakozom neo83-hoz, szerintem is nagyon szép film.
inmfc! ha tudsz egy kis idöt szakítani, ülj le és nézd meg a filmet mégegyszer(no chipsz no rágcsálni való).
Végre egy film amelyben nem az számitott hogy milyen nagy és profi számitógépe van a speciális effekteket készitő csávónak.A ZENE TÖKÉLETES ÉS SZÉP-úgy mint a csaj.
Ez is egy vélemény!

Panka007 2009.01.10. 15:38:32

Sziasztok!
Nekem tetszett, 8 pontos, köszi az ajánlást.

Skuto 2009.02.23. 00:59:54

Hello!
Én épp most néztem meg a filmet, és nem tudhatom, hogy ki hogyan nézte, de rám nagy hatásssal volt. Semmi előzetest nem olvastam a film előtt és a film alatt sokáig nem értettem, hogy most mivan; valóban helyenként megzavarónak éreztem a hangulatingadozásokat, de pontosan ezek miatt volt rám olyan nagy hatással a vége, amikor leesett a tantusz és helyreállt a kép. Szóval szerintem ez egy nagyon jó film és Will Smith nagyon jól játszott! Minden csak hozzáállás kérdése.

kaamir 2009.02.25. 18:09:16

Én most néztem meg, és egyszerűen borzasztó fos volt. Ennél manipulatívabb, nyúlós-nyálasabb sztorit elképzelni se lehet. Minden jelenet hamis, giccses, agyon-hollywoodizált. Sokat akar mondani a film, de üres az egész, látványos oscar-vadász szenvelgés. És ez a kriptazene, ami szólt végig.. érvágás, borzadály.

Galak (törölt) 2009.03.19. 23:25:24

Rosszul vágták be a múlttal foglalkozó képsorokat, néha csak utólag lehetett rájönni hogy most visszaemlékezés van. A feleség és a latin nő karaktere gyengére sikeredett, ezért a sorsuk nem volt képes érzelmeket kiváltani belőlem. Igazán belerakhattak volna valami csavart, hogy ne legyen annyira egyszerű Willinek a szélhámoskodás meg a testrészei szétosztogatása. Ez még a játékidőbe is simán belefért volna ha kivágják a "most tuti Oscart fogok kapni ezért" jeleneteket.:)

Bruti · www.facebook.com/Brutistandup 2009.08.06. 21:11:10

Egyszerűen csodálatos film. Nagyon nyomasztó, de csodálatos. 10/9

Goldmann&Sachs 2009.08.23. 15:54:14

Hát barátom neked nem filmeket kellene értékelned, ha pont a lényeget nem veszed észre, te mesüge! A filmben történő hangulat ingadozások, Will mimikái és a kitalálós játéknál adott feleletei is pont azt a belső vívódást jelenítik meg, amibe belekerül egyre jobban megismerve Emilyt. Hiszen adott az utolsó apró részletig kidolgozott terv, amitől a megváltást várja mardosó lelkiismeretére és akkor közelebb kerül Emilyhez. Egy olyan nőhöz, akivel újra el tudná képzelni az életét, akivel talán újra olyan boldog lehetne, mint elvesztett jegyesével. Will mégis marad a tervnél, de úgy, hogy Emily lesz annak megkoronázása, mert kinek is adhatnád a szívedet, hogy éljen, mint annak akit a leginkább szeretsz a világon, nem??? És itt mutatkozik meg igazán Will ereje és hogy mennyire szereti ezt a nőt, hogy feláldozza magát, csakazért, hogy Emily élhessen. Te megtennéd ezt bármelyik nővel az életedből??? Hmm?

SzonKlin 2009.09.14. 17:52:40

Régebben láttam a filmet, és most, hogy filmklubon ezt fogom megmutatni a többieknek, elolvastam pár oldalt róla.
Én nagyon szeretem Will Smith-t, akár akciófilmben (Én, a robot), vígjátékban (Randiguru), drámában (Boldogság nyomában), vagy valami kevert filmben (Hancock) játszik. Nekem ez a film is nagyon tetszett, és elgondolkoztatott. Ugyanaz a kérdés merült fel bennem, amit az előttem szóló vetett fel: Megtenném-e én ezt valakiért, vagy van-e olyan ember, aki ezt megtenné értem.

kusti 2010.04.06. 23:59:06

A tanulság:
Miért olyan kommentál mindig filmet vagy megy el filmkritikusnak, aki nem lát tovább 2 méternél?
Erre keresem a választ.
Óriási amit alakított. És igaz szomorú a film és érzelgős, de rendkívül változatos és izgalmas.
Menj a McDonácba dolgozni....

Spawn85 2010.04.07. 01:53:38

@kusti: A tanulság: Az emberek különbözőek, így különböző véleményük van sok dologról. Nincs ez másként filmek esetében sem. És attól még nem lesz sem jobb, sem rosszabb valaki, hogy eltérő a véleménye.
Jelen esetben neked tetszett ez a film, másoknak meg nem. Ennyi.
Egy másik film meg lehet, hogy neked nem tetszik, és másoknak igen.
Ettől még nem lesz senki hülye meg tudatlan, csupán különbözőek a vélemények.

Amúgy egy filmről bárki véleményt alkothat (sőt, megoszthatja a nagyvilággal is), nem kell ahhoz filmkritikusnak lenni.
süti beállítások módosítása