Ahhoz képest, hogy tényleg milyen kis pénzből hozták össze a filmet, komolyan meg lehet előtte hajolni nem egyszer, s nem kétszer. Még akkor is, ha a történet rémegyszerű, és néha picit vissza is vesz az eszeveszett tempóból, meg pörgésből. A vágások, a lassítások, azaz, ezek az elengedhetetlen eszközök nem maradtak, maradhattak ki, de ezen kívül sikerült még valami pluszt adni, ami miatt érdemes úgy beszélni róla, mint az utóbbi évek egyik valamire is való akciómozijáról. Ez a plusz pedig lehetne a good work akciószkénák, de mégis a keménység, a tökösség, a brutalitás miatt lehet s érdemes beszélni róla, karaktereket pazarolni rá. A másodpercenként nem véletlenül hallható fuck szó csak a hab tortán, olaj a tűzre, mert ahogy a pedofil szálat bevezeti, ahogy a kameraman ügyeskedik, azt nehéz leírni csak igazán, s nem szép színes-szagos jelzőkkel dicsérni még tovább. Erre jó példa egyébként: a hokis jelenet, ami talán a film egyik legkiválóbb perceivel ajándékozott meg, a ki tudja hányból. A hányból, mert egy idő után ki számolta már ezt, amikor beindult, s élvezetes, szórakoztató pillanatokat szállított képkockáról-képkockára.

 

 

Lehet b mozinak készült, de mégis/akkoris úgy érzem, hogy valahogy így kell csinálni, kis pénzből. Izgalmasnak izgalmas, pörögősnek pörgős, mindenképp egy remek akciófilm lett, amiben még kiemelendő egy bizonyos Paul Walker, színész, alakítása. Aki, nem éppen nagy jövő előtt álló szépfiú, de ezzel a mozival biztosan betoppant a köztudatba. Persze amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan ment is el onnan, esett ki a nagy maccsból. A lényeg a lényeg, hogy itt majdnem minden a helyén volt, de csak majdnem, mert a végére bekopogtatott hálivúd az ajtón, s ennek meg is lett a hatása. Kár érte, azt mondom, mert a tökös snittek után nem éppen arra számítottam, hogy majd a végét „langyizzák” el. Mindezek ellenére, azonban, a film megérdemli a nyolc pontomat. Aki nem látta, annak mondanám, hogy kötelező amúgy.