1 évesek lettünk
Még ha nem is percre s másodpercre pontosan, de egy évvel ezelőtt, ezen a napon, szeptember 20-án, nyitotta meg kapuit, indult el a világhírnév felé a FilmFelKeltés. Azaz egy filmes blog, ami fel akarja hívni a figyelmedet, az érdeklődésedet egy, vagy több film iránt is. Kritikákat adunk minden filmszerető embernek, amiket mi láttunk, de szeretnék, ha mások is látnák, vagy ellenkezőleg…Egy év hosszú idő, és több kevesebb sikerrel csak sikerült belerázódni ebbe az egész blogos témába. Ha visszatekintünk az első kritikákra, bevallhatjuk, úgy isteniesen, hogy azok nem éppen a legjobban sikeredett irományok az oldal tartalmában, sok a hiba stb., de végtére is azért valamennyire benne van a névjegyünk. Azóta tanulnunk, csináljuk, és talán, minden bizonnyal, remélhetőleg, érezhető a fejlődés, a változás pozitív irányban. Jobban kiforrott a saját egyéni kritikai vénánk, aha. Nem minden esetben vagyunk megelégedve magunkkal, de mégis tök jó, hogy olvassák az oldalt, néha még hozzá is szólnak. Nem kérünk sokat, nem vagyunk nagyigényűek, örülünk minden apró kis sikernek is. Apró örömök az életben.Egy évvel ezelőtt, nem is tudni miért, milyen célból, oknál fogva, megfontolásból indítottuk el ezt a filmes projektet. Akkor, azon a napon, lehet csak a kíváncsiságtól vezérelve regeltünk a blog.hu oldalán, de ami biztos, hogy ezt a lépésünket, azóta se bántuk meg. Vannak pillanatok, napok, melyeken egyszerűen nem tudunk kézzel fogható kritikákat összehozni, így inkább pár nap elteltével megrágva a dolgot, tesszük ki azt. Volt egy kihagyásunk is, de aztán már visszatérve a régi kerékvágásba, ott folytattuk, ahol még anno befejeztük.Egy évvel ezelőtt, még egyedül kezdtem. A fene se gondolta volna, hogy tényleg ennyit kell szenvedni egy poszt létrehozásakor. Mert amondó vagyok, hogy nem csak a belső, hanem a külső is számít. Mindig újabb és újabb részletre, technikai csodára lettünk figyelmesek, így szépen lassan épült-szépült az FFK.Azóta toborozni is kellett, mert egyedül nehéz, és politikailag megmaradva az egész lényegét, kell még egy ember…ezért volt olyan, amikor hirtelenjében négyen is írtunk, itt, a blogon. De ez ma már nincs így. Sajnos az idő, s a pénz nagy úr. Gépész és Lasimoci kolléga még ha rövid ideig, és pár poszt erejéig, de segítettek, és bővítették a blog tartalmát. Köszönet nekik, azért. Kár, hogy ez a gyümölcsöző kapcsolat félbeszakadt valahol, valamikor. De ez van.Virgogirl, tudod, a Csecsebecsés, ha ideje és ereje engedi, akkor részt vállal az FFK „működtetésében”, de két bloggal nehéz, megértjük. Továbbra is ott van, itt van, mellettünk áll. Neki is köszönet.Egy évvel ezelőtt nem is gondoltunk olyanra, hogy mi majd egy évet megélünk, éldegélünk a bloghonban. De ez összejött és sikerült. Ez már felér egy nagyobb sikerrel, eredménnyel a szemünkben, a szívünkben egyaránt.Kétség se fér hozzá, hogy vannak nagyon jó, nálunk sokkal inkább támogatottabb, és erősebb oldalak ebben a témában. Nem akarunk senkihez felnőni, nem akarunk senkire hasonlítani, mi a FilmFelKeltés vagyunk, és azok is maradunk. Kritikák nem csak a híres premierekről, hanem olyanokról, amelyek talán az „ismeretlenül nagyot szóló” kategóriából kerülnek ki. Ez a miénk, de persze ha a „többiek” nem lennének, akkor lehet, hogy mi sem léteznénk.Ahogy mondottam sokszor, a mi szavunk sem szent. Ez egy nézőpont, mi így láttunk egy filmet, a másik meg úgy látta(ja). Mi csak leírjuk a véleményünket, megosztjuk másokkal, akik ha akarják, elfogadják, ha akarják nem. Szerintem. Erről szól ez.Ha megkérdeznék, hogy kívánnék e nagyobb látogatottságot, vagy több hozzászólást, azt mondanám miért ne. De mégis, ebben a kijelentésben benne van egyfajta bizonytalansági érzet, abból a szempontból, hogy nincs szükségünk itt az embert leordító véleményekre. Csak egy építő, értelmes hozzászólásra, hozzászólásokra. Látogatnak persze minket azért. Ahogy említethettem feljebb pár sorral nem vagyunk telhetetlenek, és nagyigényűek.Bárki bármit mondjon, nekem öröm, hogy megéltük ezt az egyet. Most hogy kinőttük a gyerekkori határokat, nem állunk le, és folytatjuk, amíg a kedvünk, a lelkünk, a szívünk kitart. És persze amíg jó filmek lesznek most és mindörökké. Mert filmet nézni jó.Egy év eltelt, de jön a következő. Nem ígérünk semmit, csak azt, amit eddig is megszokott, megszokhatott az oldal olvasója. Kritikákat, filmekről, szerintünk.Köszönet nektek, az olvasóknak, a kommentelőknek, mindenkinek!
