Aki nagyon szeretné látni, hogy mit, miket, mennyit is láttam én, inmfc, ebben a hónapban, az a naplóban szemügyre veheti jobban. Bár igaz ami igaz, nem valami nagy termést sikerült itt produkálni Áprilisban, viszont minden jel arra mutat, hogy a hónap legjeire minimum egy alkotás biztosan található és találtam is. Így aztán következhet az e havi leltár, amiben sok újdonság alig ha lesz, de mégis az év végén könnyebb lesz majd csemegézni, és választani a sok közül. Ja és egy párral még lemaradásba vagyok, vili, tudom én is, amint lehet megoldom ezt a problémát, nyugi… Most itt azonban jöjjenek ’09 negyedik hónapjának nyertesei, vesztesei, tessék válogatni.
Április legjobbja. A bittersweet life
Utcahosszal nyert. Ő már rég megérkezett, meg áthaladt a célvonalon, mikor a többiek még az utolsó kört kezdték meg. Most ismételjem magam. Egyszerűen minden le van írva a címre kattintva. De annyit azért mégis csak: Csodálatos. Keserédes. Megdöbbentő.Április legnagyobb durranása. The Good, the Bad, The Weird
A még folyamatban levő AKH keretében ez a koreai western kapja meg ezt a megtisztelő címet. Nem hiába, zenéje, hangulata, színésze miatt megérdemli. Ilyet nem mindennap látsz, az biztos. Keressük a térképet, a jóval, a rosszal, na meg a furcsával. Gyerünk…Április meglepetése. Columbus day
Val Kilmer megint megcsinálta. De még hogy, ugye! A Columbus day nagyon jó kis meglepetése a hónapnak. A semmiből jött, utána meg alig kaptam levegőt. Ismeretlenül nagyot szólt, a parkkal, a gyerekkel, a rejtélyes ellopott táskával. A terv készen áll.Április filmzenéje. A Man Who Was Superman
Ez egy elég nehéz választás lett volna, hanem nincs itt ez a film. Ami persze esélyes volt a meglepetés faktorra, de végül itt kapott helyett. A zenéje kiváló, a Soundtrack rongyorosra van hallgatva. De azért az ABL Romance c száma is megér egy misét.Április csalódása. Dragonball: Evolution
Oké, most mindenki jöhet nekem, hogy mire számítottam. De nyugi, én se helyeztem fel magasra a lécet, vagy mit, viszont még azt is sikerült alulmúlni. Azóta is magamtól kérdezem, hogy ezt miért kellett? Egy kultot így sárba tiporni, komolyan. Brühü.Április gyengepontja. Race to Witch Mountain
Gyenge volt. Hiányzott belőle a kakaó. Hiába volt a nagy hármas, a nagy nevetés, meg izgalom elmaradt. Azaz a szórakozás. Az idegenek megint lepottyantak közénk, vagyis az Usába, mint mindig. Klisék, meg minden. No thanx. Khm. Thanks.Április legrosszabbja. The Spirit
Na erről meg képtelen voltam írni. Sokáig, nagyon sokáig ültem tűkön miatta, hogy itt írtam volna le minden dühömet. Inkább kifutottam az udvarra, üvölteni. Ez tényleg három betű, meg időrabló tényező effektus. Soha többé, de még egyszer se. Csak a nők miatt lehet végigszenvedni...
