Kincskeresés kicsit komolytalanul, kicsit viccesen, kicsit romantikusan - így tudnánk röviden, tömören összefoglalni a látottakat. Minden évben nekirugaszkodnak a készítők ennek az emberpróbáló projektnek, hogy egy másik oldaláról, a viccesebbről, a komolytalanabbról mutassák be és érzékeltessék a kincskeresősdit. Kiváltképpen szükség volt erre ebben az évben szerintünk, mert ha máskor nem, akkor most tényleg nem fog unatkozni a mozinéző e műfaj berkein belül, szóval jókor jó helyen volt a Bolondok aranya. Amely egy kis plusszal még jobb is lehetet, volna. Bár kétség kívül megadta az alaphangot az év keresős hátralevő részét illetően.***A Bolondok aranya a jól bevált és sikeres receptből indul ki, azaz, van egy kincseknek élő búvárunk, aki persze az életben, a szerelemben nem igen szerencsés, és aki már jó ideje keresi A Kincset (ami már jó régóta porosodik, vizesedik ott lent a tenger mélyén), amitől egyenesbe tudná hozni életét, s adóságait. De mivel egyedül nem megy, ahogy azt hallottuk már sokszor. És párban könnyebb, ezért még egy nő is csatlakozik (hozzá) és az ő kalandjához. A színezetét a dolognak és a kis team-nek az adja, hogy a nő a bizonyos feleség, aki elvált búvárunktól. Tehát van ismeretség bőven szerivel. Azonban a lényeg a Kincs. Amelyre nem csak ők pályáznak, hanem még jó páran rajtuk kívül, amitől lesz aztán igazán érdekes a történet. Amit, mint mondottam, nem kell, nem szabad komolyan venni.És ez is a legfőbb erénye, hogy nem akart komoly lenni, nem akarta fel venni a versenyt, mert mégis mi sült ki volna ebből, ha tényleg komolyan vesszük mindazt amit láttunk abban a másfél órában.Mondani se kell a forgatókönyv, hogy csúnyán fogalmazzak egy jó nagy adag innen-onnan összelopkodott klisé halmazra épül, de azért annyira ez nem tudja elrontani a kedvünket az egésztől, mert már a trailerek is ezt sugallták és az volt leszűrhető, hogy kicsit sablonos, de a poénos jelenetek láttán szerethető darabot fog megnézni az, akinek eme alkotásra esik a választása egy délután vagy este a jó melegben.És tényleg az volt. Persze nem tudunk glóriákat zengeni a Bolondok aranyáról, mert ott van a már említett sablonosság, a néha fel-felbukkanó üresjárat a nagy rohanásban, no meg a kissé bárgyú színészi játék, amelyből elég kevés mutatkozik meg a vásznon számunkra. Hiába tesznek a moziba egy szép nőt, Kate Hudsonnal, vagy egy kicsit izmosabb és jóképűbb fazont, mint Matthew barátunkkal, valahogy a vizuális élmény (mindenki a saját neméből kiindulva persze) mindenkor s minden esetben megelőzi a színészi teljesítményt, sajnos.***Ez nagyon is befolyásolja a hangulatunkat, azután miután felkelünk fotelünkből, és nagyon befolyásolja a pontszámunkat is, mely jelen esetben azt hiszem úgy hat pontra rúgna, és ez úgy ideális, meg reális, meg ki tudja milyen. És most mindenki dobálhat kővel, de ez a pontszám elsősorban a zenének, a látványnak, s nem utolsó sorban egy pár viccesebb snittnek a gyümölcse, szóval nekik köszönheti a film, hogy most így az értékelés végén pozitív jelzőkkel élhettem és zárhattam le a mondivalómat ezzel kapcsolatban.