Meet the Spartans

/2008/

Intro 

Talán még mindenki emlékszik a Horrora Akadva negyedik darabjára, a Csajozós filmre, vagy a Bazi nagy filmre, amelyeknek legszembetűnőbb közös vonása a paródia jelleg. Amelyet eddig valahogyan mindig kihagytak a készítők, a  Jason Friedberg-Aaron Seltzer kettős, akik mit sem törődve a korábbi kudarcok sorával, most is előrukkoltak egy új paródiával fémjelzett alkotással, amelyet mi csak 300 paródiaként emlegetünk.

Akinek a figyelme véletlenül az IMDB-s pontszámra vetődik, annak azt hiszem nem kell elmondanom, hogy eddig mekkora sikereket ért el a film. Ez az 1.9es pontszám elég kevésnek tűnik, amely arra mer következtetni egy tetőtől talpig humorra éhes filmnézőt, hogy ez a darab súrolja a béka feneke alatti és így tovább című kategóriát.

Azonban ha a kritikus tovább nyomozgat, észreveheti, hogy a pontszámok eléggé megoszlanak, értem ezalatt, hogy sokan kilencesre, és tízesre értékelik e paródiát, míg mások nem tudják levenni a kezüket az egyes számot tartalmazó billentyűről szavazás közben.

Avagy iszonyat rossz, vagy micsoda cool paródiának lehetünk szemtanúi? - ezek a számok szerint.

De statisztika ide, vagy számok oda, az ember, a néző már tűkön ült, hogy megnézhesse, és megválaszolhassa magában azt a kérdést, hogy akkor egyesek nem vagy mások igenis értik és értékelik a film alatt lejátszódó és hallható humorbonbonokat.

Értékelés 

A sztoriról úgy gondoltam, hogy nem kéne szót ejteni, hisz mindenki ismeri a 300 című filmet, vagy, ha nem látta, akkor legalább tanulta történelem órán az idevágó Leonidász/Spártaiak kontra Xerxész/Perzsák háború főbb vázlatpontjait. Inkább nézzük, hogy mit is tapasztaltunk ebben az egy órában.

Paródia? Volt is meg nem is. Azaz inkább nem volt. Nehéz szavakat találni, akkor, amikor egy ember valamiféle paródiát várna (úgy, hogy előtte nem is tudta a háttérben rejlő alacsony pontszámokat) és helyette kap egy nagyon erőltetett jelenetekkel és humorral teletűzdelt alkotást.

Néha kapunk egy keveset az általunk annyira várt poénokból, de ezeknek a száma mondhatni elég csekély és minimális. Mert minden más egyéb poénnak tűnő részt, vagy képkockát sikerül elrontani, sikerül a sárba tiporni. Elég csak visszaemlékezni a katonák táncos jelenetére vagy a végkifejletre, vagy BS-re és meg sorolhatnám tovább. De inkább nem említenék több for example-t, mert akkor még azt a kevés mosolygást is elvenném a nézőtől, amiben egy kis része volna. Szóval nem fogunk spoilerezni, hanem szépen leírjuk, hogy mi volt ez.

Kevés volt ez kérem szépen, pedig voltak jó pillanatai a darabnak, elég csak az első másodpercekre gondolni, - akkor még azt hittem, hogy ez mindent visz -, de voltak olyan szakaszai, amikor legszívesebben elaludtál volna rajta, vagy egyszerűen nem tudtál rajta nevetni. És most persze nekem címezhető az a kérdés, hogy értem én e a viccet? Igen, és ez megint csak ízlés és pofon kérdése. Szeretünk nevetni, de csak akkor, ha van min. A lényeg, hogy nem forszírozom tovább ezt a paródia vagy nem kérdést, és lezárnám azzal, hogy helyenként tapasztalható.

A szereplőkre is nehéz szavakat találni, igazából talán ők azok, akik nem sokat tehettek azért, hogy ez a film olyan lett, amilyen. Mert úgy alapjában a paródia résszel vannak elég nagy gondok. Talán Carmen Electra az egyetlen húzóerő, de ő se játéka miatt. És akkor erről ennyit.

Pozitívum

Néhol jó poénok, s jelenetek

Negatívum

Erőltetett az egész, és akkor ez úgy mindent elmond.

Outro

Hol vannak azok a régi jó paródiák, amiken annyit, de annyit nevettünk, még ha tízedszerre is néztük meg. Hol vannak?

Be kell vallani, hogy azok az idők, már elmúltak. És ez az új korszak nem tetszik, várjuk azt a pillanatot, amikor újból régi fényében fog tündökölni a paródia, és akkor talán újra lesz majd min jókat mosolyogni.

Pontszám

2/10

Virgogirl különvéleménye

 

Megnéztem én is a filmet, de annyira rossz volt, hogy nem akartam egy teljes posztot pazarolni rá. A legtöbb dologban egyetértek kedves kollégámmal, mondjuk én jól szórakoztam rajta (és ezért saját magamat is szánalmasnak tartom), ezért plusz egy csillagocskát megítélnék a filmnek. Viszont nem ajánlom a filmet olyannak, aki nem ismeri a kortárs amerikai popkultúrát, hiszen a film csak és kizárólag erre épít - leginkább az lehetne a címe, Ezen röhögtünk 2007-ben. Viszont ez kevés ahhoz, hogy normális alkotás legyen belőle, a tévék szilveszteri műsorainak se jön be a dolog. A színészekről (haha) nem is ejtenék szót, nekem Kevin "Herkules" Sorbo jött be a legjobban, CE művésznő még mindig jól néz ki, és a sztriptíz-aerobicos videók is megtették a magukét, de az arcán azért látszik, hogy nem fiatal... Ha valakinek van egy felesleges másfél óra az életében, amikor tényleg nem tud magával mit kezdeni, akkor nézze meg, de egyébként felejtős. úgyis leadják majd a tévében.