Red Road /2006/
 |
2006, Cannes: zsűri különdíja; 2007, Bafta díj: az év felfedezettje, valamint Oscar díjas is 2005-ben legjobb rövidfilm kategóriában Andera Arnold rendező, forgatókönyvíró, aki most egy újabb darabbal kedveskedett nekünk, amely nem más, mint a Red Road, ehhez gyorsan hozzátenném, még jó, hogy szinkroncím fordító barátaink nem álltak neki lefordítani, hanem hagyták így címet és kész. A lényeg, hogy egy 2006os filmről van szó, amely most érkezett el hazánkba, hogy az itthoni filmnéző közönség is megpillantsa ezt a szokatlannak tűnő alkotást. A helyszín: Skócia, Glasgow. Van egy térfigyelőnőnk (neve: Jackie), aki egy szobából figyeli az utca emberét kamerák segítségével. Mondhatni ő a nagy testvér, aki mindent lát. Minden nap beül a székébe, és maga előtt látja egy körzet teljes történetét, eseményét. Majd kimozdulva már azokkal az emberekkel találkozik, és mellettük megy el nap mint nap. Azonban egy napon megjelenik az a bizonyos valaki, akit Clyde-nak hívnak, és akit Jackie, nem akart látni soha többet, és felmerül a kérdés vajon miért is. Egyre csak haladunk előre a történetben és főszereplőnk már nem csak a kamera segítségével látja a titokzatos idegen minden lépését, hanem elkezdi követni, és az életébe beleférkőzni. Történet A kezdés elég lassúra, mégis számomra érdekesre sikeredett, mert maga a téma nagyon felkeltő, hiszen képzeljük bele magunkat, hogy mi ott ülünk és figyeljük az emberek minden lépését az utcán. Ahogy látjuk ugyanazt az embert a kutyájával sétálni, majd pár órával később már mellette haladunk el, mondanom se kell, hogy már mi is zavarban érezzük magunkat ez esetben. A történet folytatása, középső része már jobban belebonyolódik a kusza szálakba, hisz megjelenik az a valaki, és főhősünk elszakad a kamerái mellől, kiteszi a lábát, és elkezd nyomozgatni, miközben érdekes és furcsa dolgokat hallhatunk meg életéről, azon belül is a szülők és közte lévő egyet nem értésről, valamilyen régi titok miatt. Majd a befejezés már minden kérdésünkre megadja a választ. Így a befejezés nálam egy jó pontot ér. Egész filmen keresztül tudtad, hogy van köze az idegennek Jackie-hez, de nekem valahogy nem állt össze kép. De nem lehet elsiklani afelett, hogy ez a film más, hiszen itt az érzelmek dominálnak, annyira, hogy nem tudsz elszakadni, és téged is érdekel már végkifejlet. Alig-alig lehet szavakat találni arra, hogy mennyire vontatott és mégis mennyire érdekes filmről van szó. Hatással van rád, maga a történet, a képi világ, amilyen színeket használ, a néhol már túl-drámainak látható képsorok. Szereplők Kate Dickie első alakítást láthattuk a vásznon. De hiába az első, nem volt ez olyan rossz. Sőt nagyon jól hozta a karakterét, aki egy rideg, majd érzéketlen ember képet festi meg, de néha képes elmosolyodni néhány percre. Stílus Dráma és thriller „keveréke” látható, ahogy azt olvastam egy helyen: egy kísérleti szocio-thriller ez kérem szépen. Zene Meg kell említenem, mert ha emlékeim nem csalnak, akkor nincs, persze ezen most lehet vitatkozni (talán a bulis jelenetek), de ha jól emlékszem, akkor már ebből a szempontból is nem mindennapi. Pozitívum A képi világ, a „betonrengeteg” visz mindent, sokkoló látványt nyújt a ki tudja hányadikról való lenézés és még jó pár képkocka, ott van a történet, amely azért dicséretet érdemel, és főhősnők játéka, Negatívum A vontatottság végig jellemezte, sajnos, bár többnyire ez is valamenynire szerves részét képezte a történéseknek, de akkor is negatívum. „A Red Road az első olyan film, mely az "Advance Party" (Terepszemle) elmélet alapján készült. Az elmélet lényege, hogy három különböző rendező, ugyanazon szereplőkről forgat filmet.” Ez az idézet arra mer következtetni, hogy fogunk még hallani erről rendezőről és ezekről a színészekről, azt mondom úgy legyen. Ami ezt a filmet illeti csak olyannak tudom ajánlani, aki meg tud birkózni az ilyen szocio-thrilleres műfajjal, annak szomorú, nyomasztó képeivel, történéseivel, de egyszer mindenképp érdemes belekukkantani. 8/10 Intro
A sztori
Értékelés
Outro
Pontszám
