The Thaw (2009)

inmfc - 2009.10.16. - 1 komment

Mi magunk okozzuk, mi is a felelősek vagyunk mindezért vagy éppen ellenkezőleg ez egyszerűen csak a természet rendje. Ennek így kell lennie, történnie s bekövetkeznie egy-egy idő elteltével, alkalmával? Pro és kontra, ellentáborok, zöldek, felhívások, világvégét napról-napra elhozó média cikkek és dokumentumfilmek, amelyek megpróbálnak meggyőzni minket a saját igazukról. Azaz, hogy a globális felmelegedés vagy csak a természeti katasztrófák miattunk történnek meg, mi idézzük elő többek között. Vagy sem ? Ezt a kérdést mindenkinek magában kell "letisztáznia", de egy biztos, ha tényleg felelősek vagyunk a kialakult helyzetért (lásd: olvadás), akkor bizony cselekednünk kell, kéne. S vannak is, akik felnyitják a legtöbb ember szemét minderre, de nem mindenkiét lehet s tudják éppen, mert a többiek ugyanúgy élnek, ahogy addig. Semmit nem változtatnak, semmit nem tesznek, miközben a világ darabjaira hullik szét. De a természet közbeszólhat, ám rajtunk is sok múlik. A nevem David Kruipen.

 
A történet szerint a Val Kilmer által vezetett kutatócsoport valahol Kanadában egy mamutra bukkan (jégbe fagyva). Amit aztán nem hagynak ott kutatokról lévén szó, hanem azonnal belevetik magukat a vizsgálatba, jobban mondva az álltatot vetik vizsgálat alá. Ezzel azonban olyan dolgot tesznek, amivel biztosan nem számoltak, hiszen felébresztik az alvó kisördögöt, kvázi jelen esetünkben a parazitákat. Nem is telik el sok idő, s a kutatóbrigád tagjainak száma „fogyásnak” indul. Egyre szaporodó betegségek, és holttestek után már nincs menekvés számukra. Senki nem teheti be oda a lábát, s senki sem hagyhatja el a helyet semmi esetre sem, azaz egy karantén van kinézőben. Viszont, mindezek ellenére pár képkockával később pár egyetemista terepszemlés fiatal hallgató érkezik meg apuci lányával együtt. Ez utóbbinak egyébként a felszállás előtt jelezték, hogy nem kéne odamennie, de mégis megtette. Egy üres és kihalt bázis fogadja őket aztán, sehol senki, csak egy jegesmedve, majd feltűnik egy bogár, több bogár, millió bogár… azaz elkezdődött.
 
Na jó elmondom, hogy igazán mi nem tetszett ebben a The Thawos projektben. Egész végig az volt a szemem előtt, hogy spóroltak a félelemmel, pedig lett volna benne lehetőség, kakaó gazdagon. Egyszerűen túl sok lett a végére „a mi lett volna ha” jelenet, melyekből egyet-kettőt érdemes lett volna akkor már kihámozni mert akkor szólhatott volna nagyobbat is, ennél. Úgy éreztem tovább, hogy félbehagytak jeleneteket, amiket simán tovább lehetett s kellett is volna vinni. Gondolok itt akkor a vezető (VK) szerepére, „tanaira” vagy éppen a diákok és apuci lánya közötti ellentétekre, egyet nem értésre az embereket s a globális felmelegedést illetően. Ezek közül, mármint a fúj bogarak, mennyien vannak, de félek vagy a fel kell nyitni az emberek szemét valahogy drámázásból egyik se tudott színtisztán kirajzolódni. Ezt a kettőt csak összevegyítették, mintha egy természetfilm lenne a spektrumból meg egy dokumentumfilm is egyúttal, ami komoly kérdéseket szeretne feldobni, de nem sikerül neki, mert nem működik.
 
 
Ami bejött, az a DK által felvett videóanyag s annak állandó bevágása volt, az például jó húzásnak ikszelem be, mert a végére lehetett igazán csak megérteni mit akartak vele. A „kár” az volt benne, hogy új infóval sohasem lettünk gazdagabbak egy-egy újabb replay után. A szereplők meg pont annyira voltak jók és bénák egy-egy adott helyzetben, ahogy az ilyenkor kell s elvárható b szinten. Egyedül Val Kilmer neve lett „húzóerő”, aki a Felon, Columbus Day után megint csak ott van, csinálja ezeket a kisebb filmeket, s még ha az előző kettő jobban is bejött, ez se rajta csúszott el, azt le kell szögezni persze. Azért az is igaz, hogy messze van még Val a régi idők mozijától...
 
S hogy a bogarakról is essen pár szó: bár nem annyira voltak félelmetesek, de ha sokan jöttek, lettek egyszerre, meg befészkelték magukat az emberbe szó szerint, akkor azért tudtak kellemetlen pillanatokat is okozni, szállítani.
Azért a horror része nem csúcsosodott ki annyira, egy szimpla levágott kezen meg pár vértócsán kívül azért nem annyira erőltették meg magukat a fiúk, érezhetően nem erre gyúrtak rá, de sajnos a hangulat is hiányzott mindahhoz, amit ők úgy gondolom előre és elvileg megterveztek. Ám nem gyakorlatilag, mert a végeredmény kevés lett mindezek tükrében.
 
Nem egy komoly kihagyott ziccer ez, de valami olyasmiféle azért. Aktuális mindenkit érintő globalizációs téma, majd paraziták, tojások, bogarak, akár jól is elsülhetett volna ez így egybe. Például a tempó rendben volt, a lassú kezdést leszámítva, szépen csordogáltak az események kitaposva az utat a csattanóra. A bogarakból azonban továbbra is kevés volt, a hangulatnak nem ártott volna a kakaó, meg a klisés is bezavartak olykor, az elég gyengére sikeredett the end-ről nem is beszélve.  Van szájhúzás gazdagon, de még így is kap egy négy pontot, mert azt se mondanám, hogy megbántam a ráfordított időmennyiséget. Ilyen b szinten, picit elszúrt szkriptből kihozták a maxot. Ilyen dolog s más filmek deajvuja azért néha bezavart, viszont azt is be kell látni, hogy egyik se foglalkozott még ennyire a környezetvédelemmel, mint ez. Új műfaj van kialakulóban…

Címkék: 4 2009 the thaw

A bejegyzés trackback címe:

https://filmkeltes.blog.hu/api/trackback/id/tr1001472081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

koimbra · http://filmdroid.blog.hu/ 2009.10.26. 14:12:22

Szégyen hova süllyedt Val Kilmer, már a Streets of Blood is nézhetetlen volt, ez pedig hasonló...részletekben néztem végig.