The Invention of lying (2009)

inmfc - 2010.02.16. - 2 komment

Fura egy alak lehet ez a Ricky Gervais. Mert hiába is épít ki maga köré pozitív imázsot a sorozatos remekléseivel, ha azt hagyja lerombolni, leromboltatni mindenestül a filmbeli leginkább kudarcba fulladt projektjeivel. Hagyja igen, kérem, hisz már nem először fordul ez elő vele. Csóválhatjuk is a fejünket, verhetjük a falba, hisz bár korábban is próbálgatta a szárnyát a széles vásznon a színész, de annak még nem volt olyan életképesnek tűnő alapideája, mint amilyennel véleményem szerint ez a darab megvan (megvolt) áldva. De hogy miről van szó akkor?

Egyszerűen a hazugság feltalálásáról gyerekek, ahogy arra már a cím is rávezet minket. Röviden, egy olyan világba ébredünk, ébredhetünk fel ahol a nép nem ismeri a hazugság fogalmát. Az emberek face to face megmondják egymásnak, ami a szívüket nyomja, még akkor is ha éppen a másiknak ezzel hosszú-hosszú kellemetlen pillanatokat szereznek. S akkor jön ez az állását vesztett, lúzer klisés figura (aka Gervais), aki kimondja azt a szót, mondatot, amivel feltalálja a nem igazmondást. Nincs rá fogalom, de működik, a többi embernek eszébe se jut nem hinni a másiknak. A baj csak az, hogy a hazugság hazugságokat szül meg hát a kisebb hazugságokat nagyok, egyre nagyobbak követik, s már nehéz ellent mondani, leszokni róla, ha ezzel minden édes álmod valóra vált.

Engem ezzel az alapideával nagyon megvettek, ez az igazság. Ebben a hazugságoktól mentes majd teli világban annyi jó humoros pillanat rejtőzik el, aminek csak egy apró szeletét tudta felénk tárni Gervais. S habár a mozi nagy része inkább újabb és újabb hazugságok feltalálásán agyal a (anti)hőssel karöltve, azért kezdésként volt idő arra, hogy pár olyan negatív dicséret, lásd csúf igazság hangozzon el egymás között, a másik felé, amit a mai világban tényleg bárki megirigyelne, s amin még kisebb-nagyobb mosolygások is előfordulhatnak. De sajnos ez utóbbi alig ha lesz a játékidő nagy részében jelen résztvevő, hiszen ami után megtörténik a feltalálás, attól a pillanattól kezdve a film valahogy nem tud továbblépni.

Sorra futnak be a humortalanabbnál-humortalanabb képkockák, a lufi kipukkad, az alapidea varázsa pedig megszűnik létezni. A helyzet az, amit már kínosnak is lehet nevezni úgy gondolom, hogy pont ezek a hazugságok nem működtek éppen. Alig volt olyan ebből, amit hangos nevetés követett volna vagy csak egy picinyke szmájli. Semmi. Csak erőlködés, erőltetettség jellemző, valamint olyan snittek, amelyek ebben a formában nem találnak utat ahhoz a nézőhöz, aki egy olyan világban akart ébredni, ahol a hazugság valami új csodának, vívmánynak számít. E helyett lett unalmas, mesterkélt és alig élvezhető a csomagolás. A tartalom persze itt is többet akart mutatni, de mindez már nem számít a sokadik ásítás közepette.

Nincs mit kertelni egyszerűen: Gervais jobban teszi, ha visszamegy oda, és azt csinálja, amihez igazán ért. Mert itt, a filmpiacon, cafatokra szabdalják a kritikusok, teszem hozzá: nem hiába, s érdemtelenül. Nem akarok hazudni, ezért mondom azt, hogy nem, köszönöm, nem ajánlom. 

Címkék: 3 the invention of lying

A bejegyzés trackback címe:

http://filmkeltes.blog.hu/api/trackback/id/tr61767387

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Lódító hódító (The Invention of Lying) 2010.08.22. 09:07:02

Alapsztori: Egy olyan világba csöppenünk, ahol még soha senki nem hazudott és természetesen hősünk az, aki elkezdi.Húzónév: Ricky Gervais, Jennifer Garner, Rob LoweMűfaj: romantikus, vígjátékTrailer ittAmire számítottam: Az alapötlet nagyon tetszett, a...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

koimbra · http://filmdroid.blog.hu/ 2010.02.17. 21:19:35

Nem néztem végig, mivel már az elején sem tudtam nevetni.
Az addig oké, hogy ez egy olyan világ, ahol nem tudnak hazudni. De akkor miért kell kimondani azt is, ami nem tartozik a másikra, mint pl. "Éppen most nyúltam magamhoz" vagy "Utálok itt dolgozni, mit hozhatok?".

freakin' · http://azutolsoakciohos.blog.hu 2010.02.19. 09:16:32

én is így voltam vele, baromi unalmas lett, talán ha egy poénon tudtam mosolyogni, de alapjaiban véve vontatott és iszonyú sótlan. pedig az alapötlet jó.