Ez tipikusan az a film lett, amelyet elszúrtak, de nagyon. Nem, nem igazán a forgatókönyvvel, s nem, nem is igazán a színészekkel, hanem a gyenge, s száraz humorbonbonokkal. Persze előfordulhat az is, hogy nálam tényleg magasan (alacsonyan?) van a humor ingerküszöb, azért nem találtam egy pár humorosnak beállított, legyártott képkockát humorosnak vagy csak egyáltalán megmosolyogtatónak, előfordulhat. Azonban ami biztos gyerekek, hogy Leiner mozija sokszor esett át a ló túloldalára azokkal az övön aluli ütésekkel, erőltetett viccesnek vélt próbálkozásokkal. Így pedig nem is csoda, hogy nem igazán akart működni se a történet, se a hangulat.
A cím nagyon is árulkodó, hisz itt csakugyan minden a tenisz körül zajlik. Arról van szó dióhéjban, hogy egy gimi portársa, aki persze évek óta leszokóban van a teniszről, már nem bírja tovább és újra ütőt ragad. De nem saját maga miatt, hanem a gimi szerencsétlen teniszezni vágyó, akaró fiataljai miatt. Őket kell akkor felkészítenie a közelgő nagy megmérettetésére, az állami versenyre. Vajon sikerül-e neki? Oké, tudom, ez nem éppen egy költői kérdés…Sean William Scott is kevés ebben a helyzetben, egyszerűen ebből várat építeni ő sem tudott. Habár nem hazudok, a lúzer teniszezők nagy arcok és a poénok is olykor eltalálnak (azok a kutyák), rendben vannak, de az egész klisés, kiszámítható, már-már mesterkélt mivolta inkább lehúzza a darabot, nem egyszer s nem kétszer, sajnos. Gyenge-gyenge megvalósítás, tálalás, komolyan még az átlagot se tudta behúzni, bár ebből akkora világmegváltást nem lehetett volna kisajtolni, az tény. A minimum elvárás szerint a hangulatra lehetett volna rágyúrni, okos, működőképes beszólásokkal és humoros jelenetekkel - ám mindhiába. Erőtlen és kevés.
A főcímet látva azért még simán lehetett reménykedni, - lásd: az volt a film legjobb része -, de be kell látni, hogy ez is csak egy, a tucat közül, amire pár nap múlva senki, de senki nem fog emlékezni. Ami azonban még ennél is nagyobb bibi számomra, hogy a szórakoztatás - komédia - fogalmának se tudott eleget tenni, mindig. Azaz nem tudta az igényeket kielégíteni egyszerűen, sőt még keresztbe is tett az élményfaktornak, jó párszor, ahogy arra már utaltam. Így aztán három pontnál többet nem lehet adni rá. Lehet próbálkozni tisztességgel, nem azt mondom, mert benne van, hogy pont iksznek a szája íze szerint történik minden, de azt hiszem a többség inkább kerülje el nagyívben. Kár érte.
